Jeles napok: Kisasszony, avagy Kisboldogasszony napja

Kisasszony napja Magyarországon kedvelt búcsújáró nap. Asszonyok számára dologtiltó nap, ezen a napon főleg fonni tilos.

Valamikor régen az asszonyok együtt mentek ki a határba, úgy várták a napfelkeltét. Azt tartották, hogy az arra érdemes személy a felkelő napban megláthatja Szűz Máriát. Ha ezen a napon esett az eső, vagy felhős volt az ég, abból csapadékos vetésidőre következtettek.

Más legendák szerint Mária születésének napján keletkezett a hunyor, e növény gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. Más növények is kötődnek Mária nevéhez, menekülésekor hullatott könnyeiből lettek a gyöngyvirágok, hajából keletkezett az árvalányhaj.

Egyes vidékeken ezen a napon kezdték el vetni a gabonát, amelyet előző este kitettek a szabadba, hogy harmat essen rá. Így a hiedelem szerint „az Úristen szenteli meg”. Igyekeztek ekkorra a tyúkok alól a tojást begyűjteni, mert az tavaszig elállt, s megszedni a gyógyfüveket.

Ez a nap ellentétes napnak számít, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik be, a hegyvidéken úgy tartják, hogyha Kisasszony napján nem köszönt be fagy, akkor hosszú, meleg őszre számíthatunk.

Hasonló cikk: Jeles napok augusztusban: Szent Bertalan

Kibővített naptárak szerint Adrienn, Mária, Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz névnapja van ezen a napon.