A korallok halála

Napfelkelte, Derbyshire, Anglia.A korallzátonyok szépsége világszerte rengeteg turista figyelmét kelti fel. A hihetetlen természeti szépségük, elképesztően változatos formájuk, színük és árnyalatuk ámulatba ejt. A Nagy Korallzátony (Ausztrália), Raja Ampat korallzátony az Indiai-óceánban, a Palancar zátony a Karib-tengeren, korallgát a Vörös-tengeren – és mindez csak egy kis lista a legnépszerűbb, a turisták által legjobban kedvelt korallzátonyokról.

Sajnos a globális klímaváltozás és a Világ-óceán vízminőségének fokozatos romlása is rendkívül negatív hatással van a korallok ökoszisztémájára. Ezeknek az ökológiai rendszereknek a központját a korallok alkotják, szoros szimbiózisban az algákkal. A klíma jelenlegi romlását, a víz hőmérsékletének emelkedését a korallok nagyon nehezen viselik, elveszítik a szimbiótájukat és kifakult maradványokká válnak.

A tudósok a mai napig nem tudják megmagyarázni e jelenség mechanizmusát és okát. A biológusuk nagy aggodalommal figyelik a korallok kifakulását és pusztulását, amely már fellelhető a Csendes, az Indiai és az Atlanti–óceán korallszigetein. Évente rengeteg zátony pusztul el, lehetséges, hogy egy idő után (néhány évtizedről van szó) a Nagy Korallzátony egyszerűen eltűnik.

Az ausztráliai University of Technology (Queensland), Brett Lewis által vezetett tudósai laboratóriumi kísérletet végeztek, aminek folyamán megvizsgálták hogyan hat a Heliofungia actiniformis polipra a hőmérséklet emelkedése. Maga a polip nem színes, de ha természetes körülmények közt van ,a szimbiotikus algák pigmentjei különböző árnyalatokra festik a világos barnától a skarlát-vörösig. Amikor az akváriumban 6 fokkal megemelték a víz hőmérsékletét, a polip hatalmas méretűre dagadt, majd összehúzódott és a szájnyílásán keresztül kilökte a szimbiótákat. A tudósok úgy vélik, ez egy sajátos védekezési mechanizmus, ami segíti a korallokat, hogy túléljék a hőmérséklet emelkedését.

Korábbi bejegyzés: Világörökség létesítményeket veszélyeztet a klímaváltozás