Húsvéti szimbólumok és szokások

Húsvéti szokások, hagyományok és az ünnep szimbólumai.

Egyik kiemelkedő keresztény, tavaszi ünnepünk a Húsvét, amikor Krisztus feltámadását ünnepeljük. A keresztény világban a Húsvét ünnepének kialakulása s zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Rézsletesebben: A Húsvét története

A Húsvét magyar neve arra utal, hogy a 40 napon át tartó böjtölés után ekkor vettek először az emberek húst, vagyis „húst vettek magukhoz”. A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ami az ünnepet megelőző nagyböjttől egészen pünkösdig tart. Részletesebben korábbi cikkünkben írtunk: Húsvét: a kereszténység legnagyobb ünnepe

A Húsvét szimbóluma a barka, amit Jézus Jeruzsáleme való bevonulásának emlékére megszentelnek a virágvasárnap a templomokban.

A bárány – Jézust jelképezi, az ártatlan áldozatot, aki kereszthalált halt az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

A tojás – a húsvétnak Európa szerte legelterjedtebb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel a feltámadáskor a sziklasírt, mint kifejlődött madár az őt körülvevő tojáshéjat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Az ünnephez nemcsak szimbólumok, de szokások is kötődnek, sok helyen szokás ilyenkor új ruhát venni vagy legalább kalapot, kesztyűt. Húsvétvasárnap a feltámadás napja, sok országban ilyenkor a felkelő napot egy magas hegy tetején várják. Egyes hiedelmek szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása is sok országban ezen a napon történik, Magyarországon ez a hétfői locsolódáshoz tartozik. Régen ezt a napot vízbevető hétfőnek hívták, mert a lányokat kivonszolták a patakhoz és megfürdették vagy a kútnál egy vödör vízzel leöntötték. Ez volt a locsolkodás napja. A monda szerint a Jézus sírját őrző katonák öntötték le vízzel a feltámadást felfedező és ujjongó asszonyokat, hogy elhallgattassák őket. A kereszténységben a víz tisztító ereje a kereszteléshez kapcsolódik.

Hasonló bejegyzés: Húsvéti nagyhét: eredete és szokások

Ez érdekelni fogja

Szükségünk van az Ön beleegyezésére

A Meteoprog és szolgáltatóink tárolhatják és kezelhetik személyes adatait, így például a cookie-kat, eszközazonosítókat és egyéb, az eszközén található hasonló technológiákat, ezen adatok felhasználásával személyre szabhatják a tartalmakat és a hirdetéseket, valamint közösségi funkciókat nyújthatnak, továbbá elemezhetik a forgalmat.

  • Adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés az Ön eszközén

    A fent leírt célok érdekében tárolhatunk, valamint hozzáférhetünk az Ön eszközén tárolt adatokhoz, például cookie-khoz, eszközazonosítókhoz és egyéb adatokhoz.

  • Személyre szabott reklámok és tartalom, reklám- és tartalommenedzsment, közönségstatisztika és termékfejlesztés

    A reklámokat és a tartalmat profilalkotás segítségével személyre szabhatjuk. További adatok hozzáadásával a reklámokat és a tartalmakat még jobban személyre szabhatjuk. A reklám és a tartalmak teljesítményét mérhetjük. Levonhatunk következtetéseket a közönségünkről, kik látták a hirdetéseket és a tartalmat. Az ilyen adatokat felhasználhatjuk a felhasználói élmény, rendszereink és szoftvereink javítására vagy fejlesztésére.

Az „Elfogadom” gombra való kattintással engedélyezi a cookie-k, eszközazonosítók, web beacon-ök és egyéb, hasonló technológiák használatát. Beállítását az eszközén található böngészőjével módosíthatja.

Különböző céljainknál a beleegyezés helyett jogos érdekeinkre támaszkodunk. Erről többet is megtudhat Adatvédelmi és Cookie Irányelveinkben.