When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

A Holdba csapódnak a NASA ikerszondái

A Holdba csapódnak az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ikerszondái hétfőn este, közép-európai idő szerint 21.28-kor. 

A Holdba csapódnak a NASA ikerszondái

A NASA 471 millió dolláros összköltségű programjának keretében a GRAIL-űrszondák (Gravity Recovery and Interior Laboratory) a Hold gravitációs terét és belső szerkezetét kutatták. A kisebb mosógép méretű űreszközöket, amelyek a "keresztségben" az Ebb és a Flow nevet kapták, 2011. szeptember 10-én indították útnak a floridai Cape Canaveral légi bázisról, és csaknem négy hónap alatt érték el a Föld égi kísérőjét. A páros egyik tagja szilveszterkor, a másik újév napján állt a Hold körüli pályára.

Korábbi űrszondák már kutatták a Hold gravitációs "slampos" terét, a GRAIL-ikrek viszont az első kozmikus eszközök, amelyeket kizárólag erre a célra tervezték. A páros poláris pályán haladva, egymással "kergetőzve" kering. Az átlagos távolság 200 kilométer közöttük, ám ez változott a Holdon tapasztalható regionális gravitációs eltéréseknek köszönhetően, amelyeket az űrszondák fedélzetén működő speciális rádióadók segítségével rögzítettek, feltérképezve az égitest tömegeloszlását.

A gravitációs térképeket március és május között készítették el az űrszondák, amikor 55 kilométeres magasságban keringtek a Hold körül. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy égi kísérőnk sokkal "megviseltebb", mint eddig hitték a tudósok - a Hold kérge vékonyabb és széttöredezettebb a feltételezettnél, "köszönhetően" annak, hogy aszteroidák és meteorok évmilliárddal ezelőtt "tűz alá vették" az égitestet.

"Régóta tudjuk, hogy a Hold valóságos +bombázásnak+ volt kitéve, de csak most szembesültünk azzal, hogy mennyire megrepedezett, széttöredezett a kérge" - mutatott rá Maria Zuber, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MTI) tudósa, a projekt vezető kutatója.

A kutatók lávával telt felszín alatti hasadékokat is felfedeztek, ami arra utal, hogy az égitest élete hajnalán kitágult. A vizsgálatok során viszont nem igazolódott az az elmélet, miszerint a Földnek egykoron két égi társa volt, amelyek ütközve egyesültek, létrehozva a Holdat.

Mint Maria Zuber rámutatott, a gravitációs térképek, valamint a Hold felszínének részletes felvételei lehetővé teszik a jövőbeli robotmissziók és emberes küldetések optimális leszállóhelyeinek kiválasztását.

Az ikrek jelenleg 11 kilométeres magasságban keringenek. Körülbelül egy órával a hétfőre tervezett becsapódás előtt a földi irányítók begyújtják a hajtóműveket, hogy elfogyjon az üzemanyag, majd az óránkénti 6115 kilométeres sebességgel haladó űrszondák 20 másodperces különbséggel az Északi-sark közelében lévő hegybe csapódnak. A helyszínt úgy választották, hogy semmiképp se tegyenek kárt az Apolló-küldetések relikviáiban.

"Az űrszondák várakozásaink szerint szétrobbannak" - magyarázta David Lehman projektmenedzser, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory kutatója. Ismertetése szerint a robbanás nem lesz látható a Földről, a becsapódás helyéről viszont felvételeket készít a NASA Hold-kutató űrszondája, az LRO (Lunar REconnaissance Orbiter).

A becsapódás a MoonKAM-projektnek is véget vet. A programot Sally Ride, az első amerikai női asztronauta kezdeményezte, aki ez év júliusában, 61 éves korában hasnyálmirigyrák következtében hunyt el. A MoonKAM diákok ezreinek nyújtott lehetőséget arra, hogy megjelöljék, mely képződményeket fényképezzék le számukra tanulmányozás céljából a GRAIL-szondák.
MTI

 

 

 

Ez érdekelni fogja