When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Hó és jég a pokoli Vénusz légkörében?

Az ESA Venus Express űrszondája egy meglepően hideg réteget detektált a bolygó légkörében, ahol a hőmérséklet elég alacsony a szén-dioxid hó, jég formájában történő kifagyásához is.

Hó és jég a pokoli Vénusz légkörében?

A Vénuszt vastag, főként szén-dioxidból álló atmoszférája és a felszínén uralkodó nagyon magas hőmérséklet miatt szokták a Föld "pokoli" ikertestvérének is nevezni. Egy új, az ESA Venus Express űrszondájának öt évnyi megfigyelési anyagán alapuló analízis azonban némileg árnyalja ezt a képet, kutatók ugyanis azonosítottak egy rendkívül hideg, -175 °C-os réteget a légkörben, körülbelül 125 kilométer magasságban. A tartomány jóval hidegebb, mint a Föld atmoszférájának bármely rétege, bár a Vénusz sokkal közelebb kering a Naphoz, mint bolygónk.

A kutatók a Vénusz légkörén áthaladó napfény spektroszkópiai elemzésével a szén-dioxid koncentrációjának magasság szerinti eloszlását vizsgálták a terminátor - a nappali és az éjszakai oldalt elválasztó ív - mentén. A koncentráció-értékek és a légköri nyomásadatok ismeretében ki tudták számítani adott magasságban a hőmérsékletet, ezáltal megkapták annak magasság szerinti lefutását, felfedezve így a szokatlanul hideg réteget.

Mivel az ultrahideg réteg hőmérséklete jóval a szén-monoxid fagyáspontja alatt van, a vizsgálat vezetője, Arnaud Mahieux (Belgian Institute for Space Aeronomy) szerint a szén-dioxid hó vagy jég formájában lehet jelen benne. A szén-dioxid kristályokból álló felhőknek nagy fényvisszaverő képességgel kell rendelkezniük, valószínűleg a megszokottnál fényesebb visszaverődési foltokat eredményezve ezáltal. A Venus Express alkalmanként észlelt is nagyon fényes területeket a légkörben, Mahieux véleménye azonban az, hogy ezekkel óvatosan kell bánni, hiszen atmoszférikus zavarok is okozhatják őket. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a terminátornál a hideget két, viszonylag meleg réteg fogja közre. A forró nappali és a hideg éjszakai oldalon 120 kilométer magasságban a hőmérsékletprofil teljesen különböző, így a terminátornál egyfajta átmeneti állapot uralkodik, amelyben mindkét oldal hatásai érvényesülnek. Mahieux szerint egy adott magasságban az éjszakai oldalé lehet az erősebb, míg más magasságokban éppen a nappali oldal hatása dominál.

Forrás: A Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja

 

Ez érdekelni fogja