Ősi vízfolyam nyomaira bukkant a Curiosity a Marson (Videó)

Ősi vízfolyam nyomaira bukkant a vörös bolygón a Curiosity marsjáró - jelentették be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA illetékesei.

Ősi vízfolyam nyomaira bukkant a Curiosity a Marson (Videó)

A kavicskövet (konglomerátumot) a "Kíváncsiság" a három különféle anyagféleség "metszéspontjához", az úgynevezett Glenerg-ponthoz vezető úton fedezte fel. A lelőhely a marsjáró landolási helye, a Gale-kráter északi pereme és a Curiosity végső célja, az 5 kilométer magas Aeolis-hegy (Mount Sharp) között félúton helyezkedik el. A legújabb felvételeken alluviális (áradmányos) törmelékkúp látható, amelynek anyagát a kráter pereméről mosta le a víz egykoron.

A NASA kutató a megkövesedett üledékbe beágyazódott kavicsok mérete és formája alapján rámutatnak, hogy a legnagyobbak golflabdányi méretűek, nagyságúk és lekerekített alakjuk arról tanúskodik, hogy semmiképp sem a szél, hanem a víz sodorta a köveket.

William Dietrich, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) tudósa, a Curiosity-projekt kutatója szerint az egykori folyam sebességét is ki lehet számítani a kavicsok alakja és mérete alapján: a bokáig vagy térdig érő vízfolyam másodpercenként csaknem egy métert tett meg. "Első ízben bukkantunk víz szállította kavicsokra a Marson. Nem lehet tudni, hogy mennyi ideig volt található víz a bolygón; nem kizárt az sem, hogy évezredekig, vagy akár néhány millió évig is megmaradt" - fogalmazott.

A NASA szerint a következő feladat megtalálni az optimális helyet a fúrások elvégzésére és a mintavételre - a kutatók az egykori élet jelenlétére utaló karbonlerakódásokat keresnek majd.

Mint azonban John Grotzinger, a projekt vezető tudósa, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója rámutat, az élet kialakulása nem pusztán a víz jelenlétének függvénye. "Az áramló vízben minden bizonnyal létezhettek mikroorganizmusok, ám előfordulhat, hogy az adott kőzettípus nem a legmegfelelőbb hely az élhető környezettel azonosított komponensek megőrzésére" - hangsúlyozta.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
MTI

Ez érdekelni fogja

We Need Your Consent

Meteoprog and our Service Providers may store and access personal data such as cookies, device identifiers or other similar technologies on your device and process such data to personalise content and ads, as well as provide social media features and to analyse the traffic.

  • Store and/or access information on your device

    Cookies, device identifiers or other information can be stored or accessed on your device for the purposes indicated above.

  • Personalised ads and content, ad and content measurement, audience insights, and products development

    Ads and content can be personalised based on a profile. More data can be added to better personalise ads and content. Ad and content performance can be measured. Insights about the audience who saw the ads and content can be derived. Such data can be used to develop or improve user’s experience, systems and software.

By clicking ‘I Agree’ you will allow the use of indicated cookies, device identifiers, web beacons or other similar technologies. Your settings can be changed in the browser on your device.

For certain purposes, legitimate interests may be relied on, rather than consent. You can read more about this in our Privacy and Cookie Policy.