When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Az első közvetlen jel egy távoli szuperföldről

Az 55 Cancri legbelső bolygójának infravörös sugárzását a Spitzer-űrtávcsővel sikerült detektálni. 

 

 

Az első közvetlen jel egy távoli szuperföldről

Újabb mérföldkövéhez érkezett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete, az exobolygók kutatása: amerikai és belga csillagászoknak első alkalommal sikerült közvetlen jelet észlelniük egy más csillag körül keringő, az ún. szuperföldek kategóriájába sorolt égitestről.


A M. Gillon (Université de Liège, Belgium) és B.-O. Demory (Massachusetts Institute of Technology, MIT, Cambridge) által vezetett kutatócsoport a Spitzer infravörös űrtávcső segítségével vizsgálta a Földtől 41 fényévre lévő, 55 Cancri jelű csillag környezetét. Az 55 Cancri - mely Napunkhoz hasonló méretű, de annál valamivel hűvösebb, kb. 4800 Celsius-fok felszíni hőmérsékletű csillag - már régóta az exobolygó-kutatók érdeklődésének középpontjában áll, mivel jelenlegi ismereteink szerint legalább öt bolygó kering körülötte; ezzel pedig a Naprendszerünkhöz egyik leginkább hasonlító bolygórendszer, amit eddig találtak.

A csillagához legközelebb keringő "55 Cancri e" Földünknél mintegy kétszer nagyobb átmérőjű és nyolcszor nagyobb tömegű planéta, mely ezzel a Naprendszerünkben lévő kőzetbolygóknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb exobolygók besorolására létrehozott szuperföldek kategóriájába esik. A rendkívül rövid - mindössze 18 órás - keringési idejű bolygót eddig csak a központi csillag előtt való átvonulásai során, a csillag fényességének változásai alapján lehetett vizsgálni. Az amerikai-belga kutatócsoport a napokban közzétett eredményei alapján viszont a bolygó saját, infravörös sugárzását is sikerült kimutatni a Spitzer-űrtávcső kamerájának segítségével.

Közvetlen bolygódetektálást korábban már a Spitzerrel és más űrtávcsövekkel (HST, Kepler) is sikerült végrehajtani, ezek azonban mind Jupiter-méretű, vagy annál is nagyobb óriásplanéták voltak. Ez az első eset, hogy közvetlen jelet - jelen esetben a saját hősugárzást - egy szuperföld-kategóriájú égitestnél is ki tudtak mutatni. A Spitzer mérései alapján a kutatók a bolygó több paraméterének értékét is pontosítani tudták: az átmérőre 2,17±0,10 földátmérő, míg a planéta felszíni hőmérsékletére 2100±300 Celsius-fok adódott.

A csillagászok azt már korábban kiderítették, hogy a bolygó kötött keringésű (azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé). Az új, infravörös adatoknak köszönhetően viszont az is kiderült, hogy a planéta csillag felé forduló oldala jóval magasabb hőmérsékletű, mint a másik, azaz a bolygó nem rendelkezik számottevő, a hatékony hőáramlást lehetővé tevő légkörrel (vagy, ha volt is neki korábban, mostanra nagyrészt elpárolgott). Az 55 Cnc e tehát valószínűleg egy "gőzbolygó", melynek szilárd magját egy erősen párolgó víz-vízgőzburok veszi körül.

Bár az 55 Cnc e biztos, hogy nem lakható bolygó, a Spitzer mérései fontos lépést jelentenek a további szuperföldek, sőt, akár Föld-méretű bolygók saját sugárzásának kimutatásához. Ezeket az ereményeket várhatóan a Hubble Űrtávcső utódja, a tervek szerint 2018-ban startoló James Webb Űrtávcső szolgáltathatja majd.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

 

 

Ez érdekelni fogja