When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

„Forrponthoz” érhet a Föld.

A tudósok szerint közel áll a Föld ahhoz, hogy elérje azt a „forrpont"-ot, amely után visszafordíthatatlanná válik a bolygó felmelegedése. Ez azt jelenti, hogy a mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában.

„Forrponthoz” érhet a Föld.

Bár a tudományos becslések eltérőek, az bizonyos, hogy a Föld hőmérséklete akár hat Celsius-fokkal is növekedhet 2100-ra, ha az üvegházgázok kibocsátása korlátlanul emelkedik. Ahogy a légkörre káros gázok kibocsátása nő, a bolygó egyre közelebb kerül ahhoz, hogy átlépjen egy olyan határt, amely után visszafordíthatatlanná válnak az éghajlatot érő hatások és olyan jelenségek, mint a sarki jég olvadása és az esőerdők fogyatkozása.

"Ez a kritikus évtized. Ha nem tudjuk megfordítani az irányt ezekben az években, akkor át fogjuk lépni a veszélyes határokat" - mondta Will Steffen, az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének igazgatója egy londoni konferencián.

Noha sürgető lenne, egy új klímaegyezményt csak 2015-ben fogadnak el. A legnagyobb szennyezők - az Egyesült Államok és Kína - üvegházgáz-kibocsátását csökkentő egyezmény 2020-ban lép életbe. "Jelentős változások küszöbén állunk. Megállíthatjuk a hőmérséklet emelkedését két foknál, vagy átlépünk egy határt, amely után a rendszer egy sokkal forróbb állapotba kerül" - hangsúlyozta Steffen.

A kutató szerint a bolygó felmelegedését lassító jégtakaró esetében talán már most túl késő. Az Északi-sark nyugati vidékének jégmezői zsugorodtak az elmúlt évtizedben, Grönland jegei évente kétszáz köbkilométerrel fogyatkoztak az 1990-es évek óta.

A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy az amazonasi esőerdők szárazabbá válnak, ahogy a Föld melegszik. Az aszály miatti tömeges fapusztulás már aggodalmakat keltett: az őserdő már most azon a ponton lehet, hogy a szén-dioxid elnyelése helyett szén-dioxidot bocsát ki.

Az egyik legnagyobb aggodalom a szibériai permafrosztot övezi, amely fagyott szén-dioxidot köt meg a talajban a légkörből. "Mintegy 1600 milliárd tonna karbon van ott, ez kétszerese a légkörben napjainkban jelenlévő mennyiségnek. Az északi vidékek pedig a bolygó bármely pontjánál sokkal jobban megszenvedik a felmelegedést" - mondta Steffen.

A legrosszabb esetben évente 30-63 milliárd tonna szén-dioxid kerülhetne a légkörbe 2040-ig, az évszázad végére pedig 232-380 milliárd tonna. Összehasonlításképpen: a fosszilis üzemanyagokból származó évi kibocsátás 10 milliárd tonna.

A megnövekedett CO2-mennyiség savasabbá tette az óceánokat azáltal, hogy a vizek elnyelik a káros gázt. Az óceánok elsavasodása olyan léptékű volt az elmúlt kétszáz évben, amelyet mintegy 60 millió éve nem élt meg a Föld - mutatott rá Carol Turley, a Plymouth Marine Laboratory munkatársa.

A savasodás fenyegeti a korallzátonyok fejlődését, évtizedeken belül fajok kihalásához vezethet, növelheti viszont a ragadozók számát.

A Londonban Planet Under Pressure (A bolygó nyomás alatt) címmel rendezett konferencián tudósok, politikacsinálók és környezetvédők fogalmazták meg véleményüket arról, milyen intézkedésekre van szükség ebben az évtizedben. Anthony Giddens, a Londos School of Economics professzora például hangsúlyozta, a fosszilis energiahordozók kivezetésére kellene nagyobb figyelmet fordítani, mert a megújuló energiaforrások mindössze egy százalékát teszik ki a globális energiafelhasználásnak. "Elképesztő mozdulatlanság van a világgazdaságban, sokkal többet kellene tenni a szénerőművek bezárásáért" - mondta.

A Shell olajvállalat ezzel szemben a negatív kibocsátáshoz vezető technológiák kidolgozását részesíti előnyben. Ilyen például a szén-dioxidot megkötő biomassza.

 

MTI

 

Ez érdekelni fogja