When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

A Nap aktivitása határozza meg, milyen hideg telünk lesz.

Tudósoknak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy közvetlen kapcsolat mutatható ki a Nap 11 éves aktivitási ciklusai és a Földön tapasztalható téli időjárás keménysége között. A kulcs az UV-sugárzás lehet.
A kutatók eredményei szerint a Nap aktivitásának változásai elsősorban az északi félteke, többnyire Európa és Észak-Amerika téli időjárását befolyásolják. Emellett arra is rájöttek, hogy a csillagunk által kibocsátott UV-sugárzás mértéke sokkal kevésbé állandó, mint eddig hitték.

A Nap aktivitása határozza meg, milyen hideg telünk lesz.

Ezért hát a hideg telek

Brit tudósok egy csoportja a Nature Geoscience tudományos folyóiratban tette közzé eredményeit, melyek szerint a téli időjárást komolyan befolyásolják a sugárzásban beálló változások, a globális felmelegedés folyamatára ugyanakkor nincsenek hatással.

Az elmúlt három évben a Naptevékenység minimumon volt - ez egybevág az Európában és az Egyesült Államokban tapasztalt szokatlanul kemény telkekkel, ugyanakkor a Földközi-tenger térségének, Kanadának és Grönlandnak az utóbbi években szokatlanul meleg telekben volt része.

"A kulcs az, hogy ez a hatás a keringést, a levegő egyik helyről a másikra történő áramlását befolyásolja, ezért kapnak egyes helyek több hideget, mások pedig több meleget" - mondta el Adam Scaife, a tanulmány egyik szerzője, a nagy-britanniai időjárás előrejelzéséért felelős meteorológiai csoport vezetője. Scaife szerint a globális átlaghőmérsékletre azért nincs hatással mindez, mert hűtő vagy fűtő hatásról van szó, hanem a meleg és a hideg egyszerű átcsoportosulásáról a bolygó felszínén.

Összeállt a kép

A tanulmányt elkészítő tudósok a NASA SORCE (SOlar Radiation and Climate Experiment) műholdjának adataira támaszkodtak, amelyet 2003-ban bocsátottak fel. A műhold egyik műszerének segítségével pontosan követni tudják a csillagunk által kibocsátott UV-sugárzás mértékét - az adatok alapján az ingadozás a 11 éves ciklusok alatt közel ötször akkora, mint azt korábban gondolták.

Korábban számos kutató vetette már fel, hogy a Napból érkező sugárzásnak hasonló hatása lehet az időjárásra, bizonyítani mindezt azonban csak most sikerült - mindeddig nem álltak rendelkezésre a szükséges eszközök ahhoz, hogy a folyamatot pontosan modellezzék. Miután a SORCE műhold adatait beillesztették az angol Meteorológiai Iroda globális klímát vizsgáló modelljébe, számos eddig megválaszolatlan kérdésre kaptak magyarázatot.

Az UV-sugárzást a légkör legfelső részében, a sztratoszférában található ózon nyeli el, így amikor a naptevékenység alacsonyabb szinten van, a sztratoszféra is hidegebb. Ez aztán az atmoszférán keresztül az alsóbb légrétegekre is hatással van, és megváltoztatja a szelek sebességét a felszínhez közel - többek között azért a légáramlásét is, amely Európa, Észak-Amerika és Oroszország felett keringeti a levegőt a félteke körül.

A nyugat-keleti irányú légáramlás tehát lelassul, ami miatt Észak-Európa fölé több hideg levegő érkezik, ez pedig megváltoztatja a térségben tapasztalható rendes időjárást.

A meteorológusok szerint mindezt nem kizárólag az UV-sugárzás okozza, ennek az egy tényezőnek a megértése azonban már önmagában is hatalmas segítség a várható téli időjárás előrejelzésében.

A Kis Jégkorszak magyarázata

A naptevékenység ugyanakkor nem csak 11 évenként változik meg - ennél jóval hosszabb ciklusok mentén is érzékelhetőek szabályszerű változások csillagunk aktivitásában. Egyesek szerint éppen a naptevékenység Maunder-minimumként ismert szakasza okozhatta a Kis Jégkorszakot, amelyről nemrég a Hihetetlen tudományos blog is írt.

A Maunder-minimumként ismert időszak az 1600-as évek közepén állt be - ekkor gyakorlatilag leállt a napfoltok képződése a csillag felszínén. Ez éppen egybevágott a Kis Jégkorszak leghidegebb időszakával, amikor Európa átlaghőmérséklete több fokkal lecsökkent. A Napfolttevékenységgel együtt a mágneses tevékenység és a napkitörések is száma is sokkal alacsonyabb lett, így jóval kevesebb energia - és UV-sugárzás - érte el bolygónkat.

Ha mindezt egybevetjük a korábbi írásunkban foglaltakkal, azaz azzal, hogyan befolyásolta a Kis jégkorszak klímaváltozása a társadalmi jelenségeket, érdemes lehet elgondolkodni azon, mennyire befolyásolja egy olyan távolinak és rejtélyesnek tűnő dolog mindennapi életünket, mint a naptevékenység.

forrás: hihetetlen.blog.hu

 

Ez érdekelni fogja