When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Életveszélyes babonák a villámcsapásról.

Családi tragédia lett szombaton a tóparti pihenésből, amikor a Velencei-tó felett átvonuló viharban halálos villámcsapás ért egy 63 éves asszonyt. Jobb, ha átismételjük, amit a villámokról tudni kell.http://www.meteoprog.ua/ru/admin/

Életveszélyes babonák a villámcsapásról.

Az átlagemberek jól tudják, hogy a villám becsapódási pontja többnyire az adott térség legmagasabb kiszögellésén lesz, ugyanakkor rengeteg a tévhit és a babona.
A Népszabadság munkatársa korábbi tragikus balesetek alkalmával egy szakértőt, Berta István egyetemi tanárt, a budapesti Műegyetem villamos energetikai tanszékének (és egyben az intézmény nemzetközi hírű villámvédelmi iskolájának) professzorát kérdezte a villámcsapások természetéről.
Tény, hogy a villám kiemelkedő tereptárgyakat (jegenyefa csúcsát, templomtornyot, háztetőt) keres. Ez a kiemelkedő csúcs lehet akár egy mezőn álló ember is, ám az egyáltalán nem törvényszerű, hogy valakit csak akkor csaphat meg a villám, ha ő emelkedik ki a legjobban a környezetéből.
Gyakori vélekedés, hogy fa alá kell állni zivatar idején: ilyenkor ugyan várhatóan a fa lesz a villám "célpontja", de a fán végigfutó áram egy része a közelben álló ember testén is keresztülfolyhat.
Ugyanezért nem célszerű közvetlenül az erdőszélre, a legszélső fák törzse mellé állni.
A legbiztonságosabb megoldás, ha a lombkorona szélével egyvonalban, a törzstől legalább 3-5 méterre leülve vagy lekuporodva várjuk ki a vihar elvonulását (ha ennél sokkal távolabb megyünk a fától, akkor esetleg már mi leszünk az a bizonyos "legmagasabb pont" abban a kis térségben, ahová a villám becsap).
Elterjedt tévhit, hogy villámlós időben nem érdemes futni vagy kerékpározni, mert a mozgó embert könnyebben eléri a villám. Berta István erről azt mondta, hogy a mozgás önmagában nem kockázatnövelő tényező. Nem a mozgás a kockázatos, hanem az, hogy a sík terepen futó vagy kerékpározó embert mint "legmagasabb pont" éri villámcsapás. A járó vagy futó embert esetleg
amiatt is fenyegetheti a villámcsapás veszélye, hogy amikor a villámcsatorna eléri a földet, az áram egy része végigfolyik a föld felületén - ha ilyenkor a két lábfej között (a föld ellenállása miatt) elegendően nagy feszültségkülönbség alakul ki, az akár komoly áramütést is okozhat.
Az is ismert tény aszakértők körében, hogy a villámok nem ragaszkodnak minden körülmények között a legmagasabb pontokhoz, a toronyszerű épületeknek gyakran inkább a közepét találják el. Az osztankinói, több mint 500 méter magas tévétorony közepe táján van egy üvegfalú étterem, abba minden évben belecsap néhány villám, holott legalább 250 méterre van a környék legmagasabb pontjától.
A vízkedvelő növények, a nedves talaj miatt az is előfordulhat, hogy a fák helyett a vízparti aljnövényzetet "találja meg" a villám. Ennyit arról a közmondásról, hogy "csalánba nem üt a mennykő" - mondta a szakértő.
"A Földet másodpercenként 98-100 villámcsapás éri, ám ezek térbeli és időbeli eloszlása korántsem egyenletes. Magyarországon évente és négyzetkilométerenként 2,5 villámcsapás az átlag, de ennél jóval több jut például a középhegységekre, a Viharsarokra és a Nyírség egyes területeire. A villámlás "főszezonja" egyébként Magyarországon május közepétől augusztusig tart, de teljesen villámbiztos időszak nincs az év folyamán, feljegyeztek már például szilveszter éjszakai villámcsapást is" - számolt be a szakértő az adatokról.

Forrás: stop.hu

Ez érdekelni fogja