When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

A globális felmelegedés miatt éheznek a pingvinek.

Az Antarktisz nyugati részén néhány pingvinfaj állománya a krill korlátozott mennyisége miatt csappant meg - következtették ki amerikai kutatók harminc év adataiból.

A globális felmelegedés miatt éheznek a pingvinek.

Az Adelaide- (Pygoscelis adeliae) és a kantáros pingvinek (Pygoscelis antarctica) létszáma 1986 óta csökken - írják a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) és a Scripps Institution of Oceanography kutatói az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS). A madarak fő tápláléka, a krill feltehetően a melegedő vizek, a jéggel fedett területek csökkenése valamint a bálnák és fókák számának gyarapodása miatt gyérült meg.

Az antarktiszi krill (Euphausia superba) egy garnélaszerű, hatcentis rákocska, és bolygónk egyik legnagyobb egyedsűrűségű faja: egy köbméter tengervíz akár 30 ezer állatkát is tartalmazhat. Az Antarktisz körül szinte minden gerinces állat vele táplálkozik.

A harminc év adatainak tükrében a széleskörűen elfogadott "tengerijég-hipotézis" nem feltétlenül tűnik helytállónak. A hipotézis szerint a jég fogyatkozása hátrányosan érinti az ahhoz kötődő élőlényeket, miközben a "jégkerülők" állományai növekednek. Ennek ellentmond a tény, hogy az 1980-as évek közepe óta a jégkedvelő Adelaide- és a jégkerülő kantáros pingvin állománya egyaránt a felére esett vissza - írja a BBC hírportálja.

Becslések szerint a régióban 150 millió tonna krill élt, miután a globális vadászat csaknem kiirtotta a Föld bálnáit. Ezzel egy időben, az 1930-as és 1970-es évek között az Adelaide- és a kantáros pingvinek állománya ötszörösére nőtt. A természetellenesen nagy populációk hamar hanyatlani kezdtek, nem utolsósorban a krill fogyatkozásának köszönhetően.

A kutatók azt feltételezik, hogy a pingvinek számára rendelkezésre álló krilltömeg egyrészt a növekedésnek indult bálna- és fókaállományok miatt, másrészt az elmúlt két-három évtized éghajlati változásainak következtében gyérült meg. Valószínűsíthető ezen kívül, hogy a pingvinek száma és a krillsűrűség is tovább fogy, amennyiben a nyugat-antarktiszi régióban fokozottan tapasztalható felmelegedés tovább tart.

Forrás: index.hu

Ez érdekelni fogja