When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Korallok pusztulása az indonéz szigetvilágban.

A szakemberek szerint tengervíz szokásosnál magasabb hőmérséklete miatt pusztulnak a korallok.

Korallok pusztulása az indonéz szigetvilágban.

Az indonéziai szigetvilágban Aceh környékén fehéredés  figyelhető  meg. A 2009 szeptemberében bekövetkezett vízmozgások mellett a felmelegedést okolják elsősorban. Februárban és márciusban volt a legmelegebb a víz a felszín közelében, ezek a legforróbb hónapok az országban. Ezek után figyelték meg több helyen a fehéredést, ami gyakorlatilag a korallokkal szimbiózisban élő algák elhalását is jelenti.
Természetesen a felmelegedés nem határokhoz kötött, így az egész Andamán-tenger érintett, Szumátra északi részétől Thaiföldig és Mianmarig, ahol ez év májusában döntött rekordot a tengervíz hőmérséklete. Ebben az évben a korábbi években megszokottnál 4 fokkal többet mértek, 34 Celsiust. Az indonéziai Acehnél tapasztalt fehéredés egyike a leggyorsabb és legsúlyosabb korallpusztulásnak (kutatók szerint 60 százaléka a koralloknak érintett), amit valaha megfigyeltek a szakemberek. Érintett még többek között a Jáva-tenger által határolt Bali, Alor sziget, és a Wakatobi-szigetcsoport. Ezek közül a Wakatobinál megfigyelt 35 százaléknyi korallfehéredés a legnagyobb arányú.
Az indonéziai oceanográfiai kutatásokat vezető Suharsono szerint a fehéredés nem jelenti automatikusan a korallok elpusztulását, mert vannak ellenállóbb fajok. A tengervíz hőmérséklete mellett a korallok általános állapota is befolyásolja a túlélési képességet. Suharsono szerint a szigetvilágban az eddigi felmérések szerint alig 6 százaléknyi korall mondható kifogástalan állapotúnak, 20 százalék kiválónak, 40 százalék átlagosnak és 30 százaléknyi korall állapota rossz. Az utóbbiaknak nem sok esélyes van a fehéredésnek ellenállni. Általában 5-10 évre teszik azt az időt, amíg a korallzátony regenerálódhat a fehéredés után. A tenger felmelegedésének okán még vitáznak a tudósok, az viszont tény, hogy már nem először tapasztalnak fehéredést Indonéziában hasonlóan meleg időszakok után: 1993-ban és 1998-ban is súlyos kárt szenvedett el az élővilág. A helyi közösségeknek meg kell találni a módot arra, hogy kíméljék a korallos élőhelyeket, akár életük teljes átrendezésével. A tudósok pedig törhetik a fejüket, hogy például korallok telepítésével lehet-e gyorsítani a korallzátonyok regenerálódását.

Forrás: divecenter.hu