When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Tornádók élete, osztályozása. (Képgaléria).

A tornádó egyike a természet leglenyűgözőbb erődemonstrációinak. Minden évben tornádók százai söpörnek végig a földfelszínen, sok millió dolláros károkat okozva, nemritkán emberéletet követelve.

Tornádók élete, osztályozása. (Képgaléria).

A tornádók "élete"

 A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik.

A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6-8 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 350 km-es), és mindössze néhány percig "élnek".

A tornádók osztályozása

A tornádók jellemzésére - a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján - Theodore Fujita és Allen Pearson amerikai meteorológusok 1971-ben egy relatív osztályozást dolgoztak ki. A Fujita-Pearson-féle skála F0-tól F5-ig terjed.

F0 (gyenge) - szélsebesség: 65-115 km/h - a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek.

F1 (mérsékelt) - szélsebesség: 116-180 km/h - a háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek.

F2 (nagy) - szélsebesség: 181-250 km/h - a tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.

F3 (erős) - szélsebesség: 251-330 km/h - a házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket "utaznak" a levegőben.

F4 (pusztító) - szélsebesség: 331-420 km/h - az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.

F5 ("elképesztő") - szélsebesség: 421-510 km/h - a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.

Mennyi ideig "él" egy tornádó?
Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be azt a több fázisból álló életutat, amely az előzőekben olvasható.

Milyen gyorsan mozog egy tornádó?
Egy átlagos tornádó 50-60 km/órás sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90-100 km/h sebességgel robognak.

Mekkora a tornádók átmérője?
A méret igen változatos lehet. Akadnak mindössze 1 méteresek, de előfordulnak közöttük 3 kilométeresek is. Átlagos méretük 400-500 méter között van. A nagyobbak többnyire kevésbé erős szeleket produkálnak.

Hogyan forog a tornádó?
A forgás iránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is.

Mi a víztölcsér?
A víztölcsér is tornádó. A szárazföldiekhez hasonló módon jön létre, hasonló élettartamú és jellegű. Ebben az esetben azonban a tölcsér "tiszta" marad, mivel az örvény csak vizet szív fel a felszínről.

Mit és hogyan emelhet-e a levegőbe a tornádó?
Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét.

Milyen messzire juthatnak élőlények és tárgyak ilyen módon?
1915-ben egy tornádó kacsák százait ragadta fel, és szórta le mintegy 38 kilométeres távolságban. 1953-ban nagy átázott matracok hullottak az égből, melyeket egy tornádó ragadott el onnan 75 kilométerre.

Mi a legnehezebb tárgy, amit a tölcsér felemelhet?
Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500-800 kg-os tárgyakat.

Mi az a többtölcséres tornádó?
Az ilyen képződményekben egy kisebb tölcsér figyelhető meg egy nagyobb örvényben: tulajdonképpen tornádó a tornádóban. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi örvény nagyon nagy pusztítást végezhet.

Milyen nyomot hagy a tornádó a földön?
Amerre az örvény elhaladt, jellemző spirális rajzolat látszik, főleg mezőgazdasági területeken, tengerpartokon. Néha a spirális barázdák mélysége eléri az 50-100 cm-t is. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez érdekelni fogja