Hogyan hat az időjárás az emberi szervezetre
Az idõjárásérzékeny emberek egy-két nappal az idõváltozás elõtt már ingerültekké válnak és gyakran borzasztó rosszul érzik magukat, amikor front érkezik. Például az USA kórházaiban megállapították, hogy ilyenkor több kisgyermek születik, növekszik a fejfájások és migrének száma. A reumások már elõre félnek a hideg és nyirkos levegõ érkezésekor, míg a száraz, porral teli szárazföld felõl fújó szél már a front megérkezése elõtt felerõsíti az asztmát és súlyosbítja tüneteit. A szénanáthával küszködõk is pontosan tudják, amikor a számukra kedvezõtlen idõ bekövetkezik.
A test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzódnak az erek a bõrben és annak a testfelszín közelében. Így a szívnek erõsebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. Ez egy beteg szív számára már túl sok lehet. Ha a légnyomás jelentõsen leesik, akkor a levegõ kitágul az elszigetelt testüregekben és a membránok folyadékaiban. Ez nyomást gyakorol a gyulladt vagy sérült szövetekre az izületekben és az izmokban, ami fájdalom növekedéssel járhat. Vannak emberek, akik ugyanezt érzik repülõúton, amikor a kabin légnyomása leesik a felszálláskor. Az idõjárásérzékenység fájdalmat okozhat, mert az idõjárási elemek gyors változása irritálja az idegvégzõdéseket. Továbbá, a csontok és az izmok különbözõ sûrûségûek, és hõmérséklet- és nedvességváltozáskor az egyenlõtlen kiterjedés és összehúzódás fájdalmat okoz a gyulladt vagy sérült izületekben és izmokban.
A nedvesség hatása az elhalálozásra is nagyon jelentõs, mivel a test hõszabályozó rendszerére hat, amikor az izzadság párolgását befolyásolja.
A meleg idõjárási szélsõértékek nagyobb hatással vannak a halálozásra, mint a hideg hullámú idõszakok. 2003 nyarán mintegy 180 ember halt meg egy nap alatt Párizsban a rendkívüli magas hõmérséklet miatt, és az egész hõhullám során többezer ember pusztult el.