Időjárás és egészség

Veszélyes lehet a tavaszi napozás

Wed, 25 Apr 2012 14:39:09 +0300

A hét végére igazi nyári meleget, de nyári sugárzásveszélyt is jósolnak.

Érdemes óvatosnak lenni.

Veszélyes lehet a tavaszi napozás. Most már megjelentek az erősebb tavaszi napsugarak, amelyek sokakat napozásra csábítanak. A védelem azonban már ilyenkor is elengedhetetlen. Ilyenkor a bőr sokkal védtelenebb a káros sugarak ellen, mint nyáron. Ezért aki most fényvédő nélkül napozik, ugyanúgy leéghet, mint például augusztusban. Ez növeli a bőrrák esélyét is.

Óriási vízkészleten ül Afrika

Wed, 25 Apr 2012 13:06:07 +0300

Több millió afrikai nem jut ivóvízhez, a földrészt sorozatos aszályok sújtják, miközben a drága nedű ott van a lábuk alatt - mutatja a földalatti vízkészletekről eddig készített legrészletesebb térkép, amelyet brit kutatók állítottak össze.

Bár a térkép új, a probléma ősi: Afrika kérge hatalmas mennyiségű vizet rejt, annak kinyerése azonban nagy ráfordítást igényel, és igen drága. A legfelső földkéregben százszor több víz található, mint a felszínen - számolnak be eredményeikről Alan MacDonald, a British Geological Survey (BGS) szakértője és munkatársai az Environmental Research Letters című folyóiratban a Der Spiegel internetes kiadásának (www.spiegel.de) ismertetése szerint.
A rétegvíz mennyisége 360 000 és 1,75 millió köbkilométer között változhat, a legjobb becslés szerint 660 000 köbkilométerre tehető. (Ez 330 000-szerese a Balaton vízmennyiségének, kitöltene egy 87 kilométer élhosszúságú kockát). Az új atlasz bemutatja, hogy milyen mélyen találhatók a rétegvízkészletek az egész kontinensen, mekkora a kiterjedésük, és mennyire termelékenyek, azaz egységnyi idő alatt mennyi vizet lehetne kinyerni belőlük.
Az információk alapjául csaknem 300 tanulmány, illetve a földrész valamennyi elérhető geológiai térképe szolgált. Az elemzések szerint elsősorban Afrika északi részén, kiváltképp a Szahara alatt rejtőznek gigantikus készletek, amelyek nagy részét már évtizedekkel ezelőtt felfedezték az olajfúrások alkalmával. Csupán Algéria, Líbia és Csád alatt nagy kiterjedésű, több mint 75 méter vastag vízrétegek terülnek el. Ráadásul épp ezek a lelőhelyek viszonylag nagy nyomás alatt is állnak, ami megkönnyítené a víz kinyerését. Az északi tározók többsége azonban több száz méteres mélységben bújik meg, és 200 méter alatt robbanásszerűen nő a fúrás költsége.
Észak-Afrika államai - elsősorban a gazdag olajországok - ennek ellenére már most számos sivatagi fúrást támogatnak, amelyek költsége ezer méterenként egymillió dollár. Ehhez adódnak még a pumpák, az energia, a logisztika és az infrastruktúra tetemes költségei. Legtöbbször azonban csak a vízkészlet ötödét lehet kicsikarni a földből.
Az új tanulmány szerint Afrikának a sekélyebb rétegek jelentik a reményt. Az ötven méter alatti készleteket viszonylag egyszerűen, kézi pumpákkal is ki lehetne nyerni. Az atlasz főként ilyen források lelőhelyeihez nyújt jó támpontot, ugyanis Afrika legtöbb lakott területén található kézi pumpával kinyerhető vízkészlet. Bár azok termelékenysége nem átütő erejű, a helyi ellátást sok esetben biztosítani tudnák.
Ideje tehát hosszú távra megtervezni Afrika vízellátását - vélik a kutatók. Túl sokszor csak akkor fúrnak, amikor már tombol az aszály, az elhamarkodott fúrások azonban gyakran meddőnek bizonyulnak. Ezen kívül a fenntarthatóságot szem előtt tartva olyan mértékben szabad csak kiaknázni a vizet, amilyen ütemben az képes újraképződni.

Forrás: MTI

Váratlanul érkezett az idei allergiaszezon.

Mon, 02 Apr 2012 14:57:07 +0300

A szeles, csapadékmentes hetek tovább fokozzák az allergiás panaszokat.

A hosszú, fagyos téli hónapok után szinte átmenet nélkül érkezett a szokásosnál melegebb, tavaszias idő. A szeles, csapadékmentes hetek tovább fokozzák az allergiás panaszokat. Dr. Balogh Katalint, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosát arról kérdeztük, mire számíthatunk az idei pollenszezonban.

- Mi jellemzi a jelenlegi pollenszezon kezdetét?
- A szokatlan időjárás nagy terhet ró az allergiás betegek szervezetére. Az egyik napról a másikra érkezett tavaszias időjárás hatására drasztikus mértékben emelkedett a levegő pollenterhelése. Az utóbbi években tapasztalható időjárás változások hatására a pollennaptárban jelölt időszakok közt jelentős eltolódás tapasztalható. A kései fagyok miatt bizonyos növények virágzása késett, másoké most egybeesik az ez időszakban szokásos növények virágzásával, illetve a szokásosnál melegebb hőmérséklet miatt már bizonyos, áprilisra várható fajok is megkezdték a pollenszórást. Így jelenleg egyszerre virágzik a mogyoró, éger, nyír, a nyárfa, már bontogatja virágait a kőrisfa is. A korábbi fokozatosság helyett tehát most egy időben, nagymértékű pollen jelent meg a levegőben, mely a szokásosnál intenzívebb panaszokat okozhat.

- Hogyan csökkenthetők az allergiás tünetek?
- A „tapasztalt", több éve allergiás betegek már időben, a tünetek megjelenése, illetve az allergén növény virágzása előtt orvoshoz fordulnak. Az idei év kiszámíthatatlan időjárása azonban sajnos sokaknak nem hagyott megfelelő időt a szükséges gyógyszerek időbeni beszerzésére, így elsőként - ha eddig még nem tettük - ennek mielőbbi pótlását tartom a legfontosabbnak. Kismamák körében különösen népszerű a Rhinolight fényterápia, mely akár önmagában, egyéb gyógyszerek nélkül is képes hatékonyan enyhíteni a panaszokat, kiváltképp az olyan időszakokban, vagy olyan esetekben, amikor egyéb gyógykezelés nem javasolt. A hagyományos gyógykezelés mellett az immunterápia biztosít lehetőséget az allergiás tünetek kezelésére. Jelenleg ez az egyetlen gyógymód, mely tartósan képes megszüntetni a panaszokat. Alkalmazását azonban az allergén növény virágzását 2-4 hónappal megelőzően szükséges megkezdeni.

- A tapasztalatok alapján a jelenlegi helyzet hogyan befolyásolja az idei, tavasztól-őszig tartó pollenszezont?
- Az elmúlt években általánosságban jellemző időjárás változás sajnos többnyire kedvezőtlenül érinti az allergiás betegeket. A tendencia azt mutatja, hogy egyre kevésbé marad meg a korábbiakban természetes átmenet az évszakok közt, a hirtelen meleg pedig minden esetben a jelenlegihez hasonló helyzetet eredményez. A csapadékos nyári - főként júniusi - hónapok pedig sajnos nagymértékben hozzájárulnak az egyik legerősebb allergén, a parlagfű terjedéséhez. Az előrejelzések szerint az idei nyár pedig a júliusi-augusztusi hónapokban a szokatlannál is nagyobb forróságot és szárazabb időjárást tartogat, így van okunk feltételezni, hogy augusztus közepétől-szeptember közepéig, a parlagfű pollenszórásának csúcsidőszakában ismét a szokatlannál erősebb allergiás tünetek okoznak majd panaszokat.

Forrás: Weborvos

Tavaszi vitaminkosár.

Wed, 14 Mar 2012 09:15:18 +0200

Végre visszavonhatatlanul itt a tavasz. Pattanásig feszülnek a fákon a rügyek, kibontották szirmaikat az elsõ tavaszi virágok és a magasból már halljuk a madárdalt: "nyitni kék, nyitni kék". A napsütés a szabadba csábít, de feltûnik, hogy sápadtabbak vagyunk, és az sem ritka, hogy fáradtak, olykor türelmetlenek is.

Ennek legtöbbször a tavaszi fáradékonyság az oka, és vitaminhiányos - elsõsorban C-vitamin - táplálkozásunkkal kapcsolatos.

Természetesen nem csak a táplálkozásnak, hanem a táplálkozás és az életmód egészének van döntõ befolyása a közérzetünk alakulására.

Ami a táplálkozást illeti, a vitaminhiány klasszikus tünetei hazánkban csak ritkán, rosszul táplálkozó egyéneken, vagy alkoholistákon láthatók, de marginális hiánnyal már gyakrabban találkozunk. A szervezet zavartalan mûködéséhez, a testi és szellemi frissességhez optimális vitaminellátásra van szükség. A vitaminok marginális hiánya esetén is megváltozhatnak a szervezet bizonyos funkciói:

C-, B2-, B6-vitamin marginális hiányában csökken a fizikai terhelhetõség
C-, B1-, B2-vitamin és folsavhiánynál a mentális funkciók változhatnak
C-, B6- és A-vitamin hiánya csökkentheti a szervezet immunitását.

A téli és kora tavaszi hónapokban, amikor a gyümölcsökbõl és a zöldségfélékbõl kicsi a választék, csak étrendünk tudatos összeállításával sikerülhet szervezetünk vitaminigényét fedezni. Ilyenkor megnõ a déligyümölcsök fogyasztásának a jelentõsége. De tavasszal már friss zöldségre, zsenge, kerti veteményre vágyunk.

Mit tegyünk a bevásárló kosárba, hogy minél több vitaminhoz jussunk?

A tavasz közeledtével a zöldhagyma hamar megjelenik a piacokon, az elsõ friss C-vitamin-forrást jelentheti. A zöldpetrezselyem levele is sok C-vitamint és ß-karotint, a zellerlevél sok B-vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A friss, zsenge karalábé szintén jó, korai C-vitamin-forrás, de B1-vitamint, pantoténsavat és biotint is jelentõs mennyiségben tartalmaz. Nyersen is fogyasztható, bár minden háziasszonynak a töltött karalábé jut elõször eszébe. A fejes saláta is korai C-vitamin-, ß-karotin- és B2-vitamin-forrást jelent. A spárga is hamarosan kapható, folsav-, B1-, B2-vitamin és vastartalmával tûnik ki. A spenót is korán megjelenik, B2-vitamin-, ß-karotin- és biotin-tartalma kiemelkedõen magas; sok vasat tartalmaz; vastartalma azonban csak részben hasznosul. A sóska a hideget viszonylag jól tûri, egyes fajtái télen is szedhetõk. Táplálkozási értékét nagy C-vitamin-, ß-karotin- és B2-vitamin-tartalmának köszönheti. Bár vastartalma magas, csakúgy mint a spenótból, ebbõl is csak kevés hasznosul. Magas oxalát-tartalmuk miatt túl gyakori fogyasztásuk nem javasolható. A hónapos retek friss C-vitamin-forrásként már kora tavasszal rendelkezésre áll.

Mind a zöldségek, mind a gyümölcsök akkor a legzamatosabbak, vitamin- és ásványianyag- tartalmuk akkor a legnagyobb, amikor tökéletesen megértek. Vitamintartalmuk tárolás közben általában csökken, ezért még hûtõszekrényben se tartsuk hosszasan. Akkor vásároljuk meg, amikor szükségünk van rá. A legjobb persze, ha mi magunk frissen szedhetjük le.

A mezõgazdasági termelés jellegébõl következõen egyes zöldségek, gyümölcsök elõállítása az év folyamán nem egyenletes. Melegházi zöldségeket - ki-ki pénztárcája szerint - gyakorlatilag egész évben vásárolhat. Az ilyen termesztési mód mellett azonban nem csak a magas költséggel, hanem azzal is számolni kell, hogy a növényvédõ szerek és termésfokozók maradékai is elõfordulhatnak a zöldségekben.

Az egész éven át tartó egyenletes ellátáshoz hosszú eltarthatóságot biztosító eljárásokra van szükség.

Ami nem kapható egész éven át, az különbözõ módszerekkel tartósítható, hogy bármely idõpontban fogyaszthassuk azokat.

A zöldségek, s természetesen egyéb élelmiszerek vitamintartalma a tárolás és elkészítési mûveletek (sütés, fõzés, melegítés) során csökken. A hámozás, elhúzódó mosás, áztatás révén számos tápanyag elvész. A vitaminok egy része hõ, fény, kiszáradás, nedvesség, savas és lúgos közeg hatására érzékeny, és kisebb-nagyobb mértékben elbomlik.

A zöldségféléket leggyakrabban gyorsfagyasztással, hõkezeléssel, vízelvonással és savanyítással tartósítják.

Szerző: egeszsegtukor.hu

"Hidegsokk": a szívinfarktusok számát is növelheti a zord időjárás.

Mon, 13 Feb 2012 16:27:23 +0200

Szerbiában hirtelen megemelkedett a szívinfarktusok száma, az orvosok a hideg idővel és a tartósan alacsony hőmérséklettel járó veszélyekre figyelmeztetnek - olvasható a Vecernje novosti című belgrádi újság internetes kiadásában hétfőn.

"A hideghullám beköszöntésének első három napjában hirtelen megugrott a szívinfarktusok száma és a belgrádi klinikai központ sürgősségi osztályára 32 beteget vettek fel szívpanaszokkal. Közülük húsznál többnek akut szívinfarktusa volt" - nyilatkozta Predrag Mitrovic, a sürgősségi osztály kardiológusa.

"Ez a szám még ennél is nagyobb lett volna, ha a nagy hó és a hófúvások nem akadályoztak volna meg sok beteget, hogy eljussanak a belgrádi klinikai központig" - hangsúlyozta a szívgyógyász. Azt is elmondta: normális körülmények között naponta négy-öt infarktusos beteget látnak el és közöttük olyanok is vannak, akiket a regionális, tehát Belgrádon kívüli központokból szállítanak a szerb fővárosba.

A szakorvos kiemelte, hogy ezekben a "nagyon mínuszos" napokban olyanok is bekerülnek hozzájuk, akiknek korábban nem voltak szívpanaszaik és arról sem volt tudomásuk, hogy szervezetükben a véredények legyengültek. "Olyan, többnyire az ötvenes éveikben járó emberekről van szó, akik meleg otthonaikból kilépnek a nagy hidegbe, mondjuk havat lapátolni és a hirtelen fizikai erőkifejtés valamint a hideg váratlanul szívinfarktust okoz" - magyarázza Predrag Mitrovic.

A lakásból a hirtelen nagy hidegbe kilépve a szívbeteg szervezetnek nincs elég ideje alkalmazkodni a hideg környezethez. A "hidegsokk" - Arsen Ristic szívgyógyász szerint - "a véredények hirtelen összehúzódását idézi elő, véredénygörcs lép fel". "Ilyenkor a szervezet oxigén ellátása csökken, jóllehet a szervezetnek a nagy hidegben éppenséggel több oxigénre lenne szüksége a hőszabályozás miatt. A szív ilyenkor nagyobb sebességre kapcsol, márpedig egy beteg szív ezt a tempót nem bírja és ilyenkor bekövetkezik az összeomlás, a szívinfarktus" - tájékoztatott Arsen Ristic kardiológus.

A belgrádi klinikán a szívműtétek száma is megugrott: amikor beköszöntöttek a nagy hidegek, egyetlen egy nap 12 beteget kellett műteni. "Ez nagyon nagy szám, hisz rendes körülmények között osztályunkon 3-5 műtétet hajtunk végre" - hangsúlyozta Ristic doktor, aki máris figyelmeztetett egy következő várható veszélyre: az enyhébb idő beköszöntése ismét kritikus napokat fog jelenteni a szívbetegeknek, ugyanis rájuk nézve a legnagyobb veszélyt az időjárási viszonyok hirtelen megváltózása jelenti. Ezeknek az embereknek vigyázniuk kell magukra, be kell tartaniuk a gyógyterápiát, nem szabad fizikailag megerőltetniük magukat, megfelelően kell öltözködniük, és oda kell figyelniük az étkezésre is.

Zoran Stankovic szerb egészségügyi miniszter hétfőn ellátogatott a belgrádi klinikai központ sürgősségi osztályára, hogy a helyszínen győződjön meg az orvosok és az egészségügyi személyzet munkájáról, a betegek ellátásáról. Szerbiában február 5-én rendkívüli helyzetet hirdettek ki a nagy hideg és a havazás miatt.

MTI

Görcsöket okoz a kemény fagy.

Thu, 22 Dec 2011 11:06:16 +0200

Csütörtökön számottevő fronthatás nem várható, de a hideg idő okozhat ízületi fájdalmakat, erősítheti a görcsös panaszokat. Öltözzünk melegen, mert nappal is csak fagypont körül alakul a hőmérséklet, és hajnalban kemény fagy várható.

A karácsonyi vásárokban, a hideg időben jót tesz a meleg tea, forralt bor fogyasztása. A zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma a tárolás során fokozatosan csökken, ezért decemberben helye van az étkezésben a táplálékkiegészítőknek is. Az étkezésünk legyen változatos és mértékletes.

A napos időjárás kedvez a vízparti sétáknak, de a víz közelsége csökkenti a hőérzetet. Egyelőre nincs jég a tavakon. A por- és légszennyezettség a reggeli és esti csúcsforgalmoban időlegesen megnövekszik.

Az autósok kedvező feltételekre számíthatnak az utakon, de néhol havas, jeges útszakaszokkal is találkozhatnak. A reggeli és délutáni órákban az erős napsütés is zavaró tényező lehet.

HVG

Valóban veszélyes havat lapátolni?

Wed, 14 Dec 2011 15:45:10 +0200

A havazásnak szinte mindenki örül, ám a hólapátolás veszélyes is lehet? A New York Times egészség rovata ennek a témának szánt most egy rövid hírt.

Menetrendszerűen minden télen, amikor a hóviharok betemetik a városot, felröppenek az olyan hírek is, hogy valaki szívrohamot kapott, amint havat lapátolt. Számos ezzel kapcsolatos figyelmezettes hangzott már el e tevékenységgel kapcsolatban, hogy a fehér lepel eltakarítása növelheti a szívroham kockázatát. De mennyire vehetők komolyan ezek az intések?

Egy friss tanulmány szerint, amely a Clinical Research in Cardiology szaklapban jelent meg, a kutatók azt próbálták kideríteni, van-e ennek valóságalapja a híreknek - azaz az ilyenkor bekövetkezett szívrohamoknak van-e bármi közük a téli csapadék eltakarításához. A szakemberek két téli szezon adatait nézték át egy ontariói kórházban. Az intézmény nyilvántartása szerint mintegy 500 beteg érkezett a kórházba szívbetegséggel a vizsgált időszakban.

A betegek hét százaléka lapátolt havat a tünetek megjelenésekor. Körülbelül kétharmaduk férfi, átlagéletkoruk pedig 63 év, és családjukban is előfordulhatott már szív- és érrendszeri betegség. A kutatók szerint a hét százalék is magasnak számít, mert sok beteg valószínű nem is tartotta fontosnak megemlíteni, hogy a tünetek észlelésekor éppen mivel foglalatoskodott.

Egy másik, a The New England Journal of Medicine szaklapban megjelent tanulmány szerint a kutatók azt találták, hogy a legtöbb szívinfarktus a nehéz fizikai megterhelés miatt következett be. A hirtelen jött megerőltetést azonban megelőzhetjük, ahogy a bajt is. A lap ajánlása szerint akkor érdemes lapátot ragadni, amikor a hó még könnyű, de akkor is tartsunk szüneteket.

Szerző: hvg.hu

Mit együnk ősszel?

Mon, 26 Sep 2011 16:03:22 +0300

Sokan nem szeretik az őszt: a nyári napsütést, a szikrázóan kék eget felhők, köd, vadul fújó szél, korai sötétedés váltja fel. És a legszomorúbb változás: elkezdődik az iskola, a munkahelyi robot.

Való igaz, a természet őszre fordulva jelentősen hat testünkre, lelkünkre, hangulatunkra. Ma már bizonyított tény, hogy ez a változás - különösen az érzékeny embereknél - egészségügyi problémákat is okozhat. Hogyan készüljünk fel az őszi hónapokra, hogy minél kevésbé legyünk rosszkedvűek, lehangoltak, és szervezetünk minél több jót, egészségeset tudjon megőrizni a következő tavaszig? A legfontosabb: mozogjunk sokat, táplálkozzunk helyesen, és foglalkozzunk tudatosan pszichés állapotunkkal!

Kezdjük tehát a testmozgással, és fedezzük fel az őszi természetet! Aki már sétált őszi erdőben, biztosan állítja, ilyenkor legszebbek, legváltozatosabbak a színek, a lehulló levelek neszezése, a csend hangjai lelket megnyugtató pillanatok. A hosszú séták felfrissítik a testet, a déli napmeleg pedig megszínesíti az arcot. Ne veszítsük el nyári aktivitásunkat! A hétvégi családi kirándulás - még ha kicsit jobban fel is kell öltözni - csodálatos kaland és élvezet. Egy-egy hosszabb kerékpártúra vagy a kertben végzett őszi munkák nemcsak fizikai állapotunkra lesznek jó hatással, hanem lelkileg is feltöltenek.

Tervezzük meg tudatosan a kikapcsolódást jelentő programokat, hiszen ezek segítségével csökkenthetjük a stresszt, a depresszióra való hajlamot. Kifejezetten őszi estékre érdemes kártyapartira hívni barátainkat, a gyerekekkel elrendezni a nyáron készült sok-sok fotót, a videofelvételeket levetítve feleleveníteni a szabadság legderűsebb vagy legemlékezetesebb pillanatait.

A helyes táplálkozás az őszi hónapokban is fontos, sőt még körültekintőbbnek kell lenni. Továbbra is alapelv, hogy együnk minél több friss idénygyümölcsöt és zöldséget, hiszen a vitaminokat, ásványi anyagokat nélkülözhetetlen bespájzolni az előttünk álló, kevésbé kényeztető hónapokra.

Mit együnk ősszel? Például: sárgarépát, csemegekukoricát, diót, almát. Vannak ételek, amelyek erősítik a szervezet védekezőképességét. Fogyasszunk rendszeresen élőflórás joghurtot, fokhagymát, brokkolit, paprikát, spenótot. Az iskolás gyerekek hangulatát, koncentrálóképességét, tanulási kedvét javíthatjuk, ha ilyenkor kalciumban, magnéziumban, vasban és káliumban gazdag ételeket adunk nekik. Vagyis mogyorókrémes korpás kenyeret, aszalt gyümölcsöt, vörös, narancssárga és zöld húsú zöldséget, valamint halat és sok gyümölcsöt. Testünk és lelkünk kondicionálása ebben az időben nagyon fontos.

A fentieken kívül vannak egyéb eszközök is, amelyek segítenek átvészelni, akár élvezetessé is tenni ezeket a hónapokat. Ilyen a fény- és színterápia. Az állandóan borús, ködös idő, a rövid nappalok miatt fokozottabban igényeljük a napfényt. A szürke, hideg napok depresszióhoz is vezethetnek, amely akár a teljesítőképességet is csökkentheti. Mivel ősztől túl sok időt töltünk a négy fal között, az állandó bezártság egészségügyi problémához vezethet. Napsütés nélkül a test egy melatonin nevű hormont termel, ami levertséget, álmosságot okoz (sőt erős vágyat kelt a szénhidrátok iránt). Ezért alkalmazzuk a fényterápiát, sőt ha kiegészítjük a megfelelő színekkel, még hatásosabb lesz, ugyanis a színek hatnak hangulatunkra, vitalitásunkra.

Ha a fenti tapasztalatok bármelyikét, esetleg mindegyiket magunk is kipróbáljuk, garantáltan élvezetesebb, de legalábbis elviselhetőbb lesz az ősz.

forrás: vitalmagazin.hu

A szeszélyes időjárás frontérzékenységet okoz.

Thu, 15 Sep 2011 16:39:05 +0300

Az utóbbi néhány évben igencsak szeszélyes lett az időjárás. Nyáron nemegyszer észlelünk hirtelen lehűléseket, amiket majd több hetes kánikula követ, de a tél is gyakran bolondító. Az ilyen hideg és meleg front változások igencsak megviselik az ember szervezetét. Szervezetünk is reagál az időjárásra, és egyre többen front érzékenyek.

Hirtelen időjárás változással és erős frontokkal továbbra is számolnunk kell, és az ezzel járó kellemetlen tünetekre is érdemes odafigyelni.

A meleg front leginkább idegrendszerünkre van hatással. Ilyen kor ingerlékenyebbek, feszültebbek vagyunk. De a meleg front közeledte okozhat fejfájást, levertséget, rosszkedvet, és ízületi fájdalmakat is. Akik amúgy is emésztési zavarokkal küzdenek, ebben az időszakban még jobban puffadnak, és hasfájásra panaszkodnak. De ezen kívül a szív és tüdőbetegek, és a magas vérnyomásban szenvedők is érzik a meleg front hatását. Akik már megfigyelték szervezetüket a meleg front idején és tapasztalják a tüneteket, azoknak érdemes ebben az időszakban kicsit többet pihenni, egészségesebb ételeket fogyasztani, és ajánlott, hogy óvatosabban közlekedjenek, valamint komoly betegségben, pl. szívbetegségben szenvedők keressék fel háziorvosukat.

A hidegfront viszont pont az ellenkezőjét váltja ki az emberekből, ilyenkor álmosak leszünk, lelassulunk, és kevésbé leszünk ingerlékenyek. Csökken a vérnyomás, és az epe, vese betegek görcsös fájdalmakra lehetnek figyelmesek. Ma már számtalan gyógyszer és vény nélkül kapható szer kapható a frontérzékenységre, mégis aki komolyabb egészségügyi problémát érez, ebben az időszakban keresse fel a háziorvost és kérje ki a véleményét. A frontérzékenységet nagyban lehet, csökkenti, ha rendszeresen eszünk friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint néhány vitamin és gyógynövény és csillapítja a tüneteket.

Napozás tavasszal.

Wed, 11 May 2011 15:01:59 +0300

Május van és végre élvezhetjük a napsütést. A bőrgyógyászok szerint azonban vigyázni kell, ugyanis a tavaszi napozás sem veszélytelen, főleg akkor, ha bőrünk nagyon világos vagy szeplős.

A nap sugarai tavasszal kevésbé égetőek, viszont majdnem ugyanolyan hatásúak, mint akár augusztusban. Ilyenkor ugyanis a bőr sokkal védtelenebb, mint nyáron.

Aki már most barnulni szeretne, annak a bőrgyógyászok azt ajánlják, hogy 10 perces napozással kezdje, és fokozatosan növelje a napon töltött időt egy-másfél hétig. A bőrnek ennyi idő kell ahhoz, hogy hozzászokjon a napsütéshez. Ugyanakkor nem árt, ha van egy kis színünk, mert a barna pigmentek a későbbiekben mintegy védőernyőt képeznek a bőrön, így részben megóvhatnak a nyári leégéstől is.

Vitamin a tavaszi fáradság ellenszere.

Tue, 01 Mar 2011 15:08:02 +0200

Lassan kifelé tartunk a télből, enyhébb már az idő, néha szinte tavaszias. Mégis... Valahogy olyan kimerültek, kedvetlenek vagyunk mostanában. A jelenséget valószínűleg sokan jól ismerik, hiszen minden esztendőben elérhet minket ez az állapot, aminek tavaszi fáradtság a neve.

A tavaszi fáradtság nem nevezhető betegségnek, a szervezet ilyenkor ugyanis hiányállapotba kerül, ami könnyen gyógyitható.
Az egyik legalapvetőbb bizonysága annak, hogy az ember természeti lény, nem más, mint a tavaszi fáradtság. Télen a szervezetünk egy kicsit "elmedvésedik", lelassulunk, a megszokottnál többet alszunk, erőt vesz rajtunk a melankólikus hangulat, ami akár depresszióba is átcsaphat.
Aztán, ahogy kisüt a nap, nehezen térünk magunkhoz. Okát a tudósok abban a hatásban látják, amit a téli természet idéz elő az emberi szervezetben. A hideg hónapokban megváltozik a szervezetünk hormonháztartása: a melatonint az agyban található tobozmirigy nagyobb mennyiségben termeli. Ez a hormon befolyásolja szervezetünk anyagcseréjét és a hangulatunkat is. Mivel kevés a természetes fény, a szükséges D-vitaminból minimális mennyiség jut a szervezetbe. A hideg miatt keveset megyünk szabadba, s ez azért is káros, mert a sok ülés miatt nem kívánatos kilók rakódnak ránk. A súlytöbbletnek az is oka persze, hogy a téli étkezés legtöbb fogása valóságos kalóriabomba. Van olyan tudományos felfogás, miszerint ennek evolúciós oka van. Az ősember úgy készült a télre - ez mai is megfigyelhető az állatvilágban -, hogy pontosan tudta, a természet a fagyos hónapokban szűkmarkúan méri a táplálékot: a hideg megérkezése előtt tehát annyi élelmet kell elfogyasztani, amennyit csak lehet. A civilizáció, s azon belül a fogyasztói társadalmak korában annyi változás történt, hogy napjaink embere - kis túlzással - egész télen energiát gyűjt.
A tavaszi fáradtságnál, mint jelenségnél, felvetődik az egyre hektikusabb időjárás szerepe is - az egymást követő fronthatások, a hőmérséklet-ingadozás - amihez nehezen alkalmazkodik az ember. Ráadásul a legyengült szervezet jóval nehezebben tudja kivédeni a légúti megbetegedéseket okozó kórokozókat. Ami a szervezet védettségének gyengülését okozza, annak nem feltétlenül a baktériumokhoz van köze, sokkal inkább a vitaminok és az ásványi anyagok hiányához. Azzal ma már mindenki tisztában van, hogy a tavaszi fáradtság ellen a vitaminokkal lehet eredményesen küzdeni. (Jól ismert, hogy télen a C-vitamin és a cink hiányát például savanyú káposztával, fekete retekkel, naranccsal, kivivel és banánnal is pótolni lehet.)
A szervezet makro- és mikroelem szükségletét sem hanyagolhatjuk el, szerepük ugyanis igen jelentős. A makroelemekhez tartozik a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium, és a foszfor, a mikroelemek csoportjába a vasat, a cinket, a jódot, a mangánt, szelént, rezet és a krómot soroljuk. Ezek mindegyike fontos feladatot végez az emberi szervezetben, és ha jelenlétük mennyisége nem kielégítő, súlyosbítják a tavaszi fáradtságot. Itt van például a vas, amelynek hiánya gyengíti a szervezet ellenálló-képességét, feladata ugyanis nem más, mint fokozni az immunitást, javítani a testi erőnlétet. Sok vas van - többek között - a lencsében, a sóskában, a parajban, a mákban, a sovány húsokban, a májban és a száraz babban.
Táplálkozási szakértők szerint a tavaszi fáradtság leghatásosabb ellenszere a vitaminbomba és a megfelelő gondossággal összeállított étrend. Ezen kívül sikeresen leküzdhetjük a fáradtságot, a több alvás okozta bódultságot mozgással: ha jobb az idő kiránduljunk, gyalogoljunk egyre többet, de a masszázs, és a hideg-meleg váltózuhany is áldásos hatású lehet. Vannak, akik állítják, jó szolgálatot tesz a tavaszi fáradtság elűzésére, ha néhány hétig hús nélküli étrendet állítunk össze.

Forrás: népszava.hu

Egészségesen megyünk a télből tavaszba!

Tue, 22 Feb 2011 17:31:41 +0200

Ha fitten és egészségesen akarjuk átvészelni az utolsó hónapot is, ne hanyagoljuk el a testmozgást, és figyeljünk a táplálkozásra!

Az erős immunrendszer érdekében a napi tusolást rendszeresen hideg vízsugaras permetezéssel fejezzük be. Az influenzával terhelt időszakban gyakran mossunk kezet, ez csökkenti a fertőzésveszélyt. Ha mégis sikerült meghűlni, maradjunk otthon, betegen ne menjünk közösségbe.A megfázás és torokkaparás első jeleire figyeljünk föl! Illóolajos meleg fürdővel, forró teával támogassuk a szervezet öngyógyítását. Megelőzésképpen pedig ne fűtsük túl a helyiségeket, ahol tartózkodunk. A száraz, meleg levegőtől kiszáradó nyálkahártyán ugyanis előbb megtelepednek a kórokozók.

Közimert, hogy aki sportol, annak több immunsejt termelődik a szervezetében, az önvédelme tehát jobban működik. A helyes táplálkozás és elégséges alvás mellett a sport nyújt megfelelő védelmet a náthával szemben. Habár télen kevésbé érezzük a szomjúságot, mint nyáron, éppen úgy szükség van a sok folyadékra. Tartózkodjunk legalább napi félórát a szabad levegőn és a természetes fényen, máris jobb hangulatba lendülünk, és fittebbek leszünk.

A téli megfázásos betegségek elleni védelem jegyében ne csak a C-vitaminra gondoljunk, mellyel a gazdag téligyümölcs-kínálatnak köszönhetően el vagyunk látva. Ilyenkor hiányt inkább D-vitaminban szenvedünk, pedig nagyon fontos a zavartalan immunműködéshez. Ezért együnk rendszeresen halat a téli időszakban. A hús és minden állati eredetű élelmiszer tartalmazza az értékes vasat, cinket, A-vitamint. Fogyasszuk a szezon zöldségeit a fekete retektől a káposztafélékig, melyek gazdagok tápanyagban.

Még mindig tél van, vigyázzunk az egészségünkre.

Mon, 14 Feb 2011 15:08:27 +0200

A februári enyhébb időjárás reménysugárt jelent, hogy talán egyszer véget ér a hosszú, hideg tél, és a zimankós napok után ránk köszönt a melengető napsugár. Ilyenkor, tél végén szervezetünk legyengül és a kedvünk is borongósabb lesz, mint az év bármely más szakában. Unjuk már a hosszú estéket, a nagykabátot, a telet.

Bármilyen kellemetlen is az időjárás, feltétlenül mozogni, sportolni kell. Az idősebbek tegyenek jó nagy sétákat a friss levegőn, kísérjék el az unokákat a jégpályára, a szánkódombra. Aki pedig nem kedveli a téli sportokat, szánja rá magát egy-egy aerobikórára, menjen le az edzőterembe, vagy tornázzon otthon, esetleg látogasson el egy uszodába. Ha jó kondícióban vagyunk, jó az immunrendszerünk, kevésbé fogunk mindenféle nyavalyát összeszedni.

Ebben az időszakban még jobban oda kell figyelni a kellő vitaminmennyiség bevitelére, pótlására. Együnk sok és sokféle gyümölcsöt, főleg C-vitaminban gazdag déligyümölcsöt, almát, remek vitaminforrás a savanyú káposzta.

A hideg időszakokban jobban kívánjuk a nehéz ételeket, ez azonban nem tesz jót a magas vérnyomásban, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek. Ezenkívül bőrünkön is meglátszik a rossz táplálkozás, zsírossá, mitesszeressé válik, könnyebben alakulnak ki a pattanások. Ahogy enyhül az idő, lassanként csökkentsük étkezéseinkben a zsíros fogások számát, és ahogy megjelennek az új, friss zöldségek, minél sűrűbben kerüljenek az asztalunkra.

Küzdjünk a fronthatással!

Fri, 11 Feb 2011 18:48:45 +0200

Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat, de a gyerekek, sőt, az állatok is élénken reagálhatnak a változásokra. Mit tehetünk?

Mivel a stressz és a legyengült immunrendszer a frontérzékenység alapvető rizikófaktora, a kiegyensúlyozott, egészséges, sportos életmód az egyik leghatékonyabb megelőzési módja a problémáknak. Érdemes utánanézni a patikákban vény nélkül kapható gyógynövény-készítményeknek, de a táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk az érzékenységünket.

A magas kálium- és magnézium tartalmú ételek csökkenhetik a panaszok erősségét; ilyen például a banán, az alma, burgonya, a szőlő, a kukorica, tofu, a halak és az olajos magvak. Fontos még a B1-, a D- és az E-vitamin pótlása is, ezért ajánlatos búzacsírát, paradicsomot, zabpelyhet, hidegen sajtolt olajokat, tojást, tengeri halakat, zöld növényeket és hüvelyesek fogyasztani.

Hasznos lehet a levendula is, akár tea formájában, akár a csukló bedörzsölése levendulaolajjal. Konkrét panaszok esetén borsmenta-olajat is szagolgathatunk csuklóra vagy halántékra dörzsölve.

Életmódbeli változások is segíthetnek. A szabadban végzett, rendszeres mozgás hangulatjavító hatással bír, serkenti az immunrendszert és jelentősen csökkenti a vérben lévő stresszhormonok szintjét.

Érdemes csökkenteni az alkoholfogyasztást és kerülni a dohányzást, de jó hatású mindenfajta stresszoldás, legyen az meditáció, jóga, vagy relaxáció. A masszázs pedig beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait, a jóga harmonizálja az energiákat, a szauna, a váltózuhany és a Kneipp-kúra pedig edzi a szív- és érrendszert.

A szívbetegek frontérzékenysége.

Tue, 08 Feb 2011 18:07:40 +0200

Magyarországon még mindig előkelő helyet foglalnak el a szív- és érrendszeri betegségek a lakosságot érintő egészségügyi problémák között. A hirtelen halálozásokért elsősorban a szívinfarktus a felelős, de nagy számban következik be haláleset agyi érkatasztrófa, vagy egyéb érrendszeri betegség esetén is.

Felgyorsult világunkban egyre nagyobb stresszhatások érhetnek bennünket, így szervezetünk is fokozottan reagál ezekre a helyzetekre. A mindennapi gondok komoly terhelést okoznak, mint például a kifizetendő számláink, a hosszas sorbanállás, de napi terhelésként jelenik meg a minket körülvevő légkör, mint állandóan jelen lévő stresszor.

Az időjárás eredetű stressz következtében létrejövő alkalmazkodási folyamatban különösen fontos helyet foglal el az úgynevezett vegetatív idegrendszer. A legtöbb szervnek kettős vegetatív beidegződése van: szimpatikus és paraszimpatikus. A zsigeri idegrendszer e két részéből érkező impulzusok az egyes szervek működését rendszerint ellentétes irányban befolyásolják. Voltaképpen a szimpatikus funkciók az anyagcsere lebontó folyamatokat, a védekező reakciókat, a gyomor- és bélmozgások gátlását; míg a paraszimpatikus funkciók az anyagcsere felépítő folyamatait, a salakanyagok kiválasztását mozdítják elő.

A melegfrontot a levegő páratartalmának emelkedése és a légnyomás csökkenése kíséri. Ezek a változások fokozzák a szimpatikus idegrendszer működését. A szimpatikus aktivitás fokozódásának hatására megnövekedett keringési igényt a szívbetegek nehezen tudják kompenzálni. Emiatt gyakoribbá válik a szívinfarktus, növekszik a keringési elégtelenség veszélye. Szívbillentyű-betegeknél könnyebben jelentkezik fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság, melyek mind-mind a fokozódó szívgyengeség tünetei. A szívbetegeknél gyakoribbá válik a ritmuszavar is.

Minden évszakban tudunk mit tenni a keringés épségének megőrzése érdekében. Látnunk kell, hogy miként függ össze az életmódunk, a táplálkozásunk, a mozgásunk, az érzelmi világunk a betegség kialakulásával, és mindezt hogyan befolyásolja az időjárás változása.

Fontos, hogy ebben az időszakban is mozogjunk eleget, étkezésünk legyen kiegyensúlyozott, vitamindús. Szánjunk időt magunkra is. Relaxáljunk, alkalmazzunk naponta nyugtató légzésterápiát, alkalmazzuk a gyógynövények jótékony hatását tea és fürdőként egyaránt.

Az időjárás hatása mindenkinél másként jelentkezik, hiszen nem vagyunk egyformák, így nagyon kevés az általános, mindenkire alkalmazható szabály. Sokkal inkább az jellemző, hogy az időjárás szervezetünkre gyakorolt hatásai az egyéni időjárás-érzékenységen keresztül jelennek meg.
Az időjárásprofil segítségével mindenki megtudhatja, hogy milyen érzékenységi kategóriába tartozik, és hogy mikor milyen időjárás okozta egészségügyi hatásokra számíthat. A profil által szolgáltatott ismeretanyag tudatos alkalmazásával sokat tehetnénk az életminőségünk javításáért, életvitelünk jobb szervezéséért, valamint fel kellene használnunk az időjárás-érzékenységi vizsgálat eredményeit a hatékonyabb gyógyításban is.

A száraz, enyhe idő nem kedvez az influenza terjedésének.

Mon, 07 Feb 2011 15:54:31 +0200

A száraz és enyhe időjárás nem kedvez az influenza terjedésének, de emellett nagyon sok tényező befolyásolja még a járványt.

Az alacsony páratartalom nem kedvez a vírus terjedésének, mert az ilyenkor a hidegben egy pillanat alatt kiszárad, megfagy. Ugyanakkor ha hideg van, az emberek inkább zárt térbe húzódnak, ahol aztán megfertőzik egymást. A farsangi szezon ugyancsak az influenza terjedését segíti, mert a nagyobb rendezvényeken könnyebben elkapják egymástól a fertőzést az emberek.

Mivel az ultraibolya sugarak megölik a terjedő vírust, amikor napsütéses hideg van, megáll a járvány. A másik véglet a langyos, párás, ködös idő - olyankor terjed leginkább a vírus, a vírus terjedése összetett folyamat, sok tényezőtől függ.

Tartós hideg hatása a szervezetre.

Thu, 03 Feb 2011 17:25:15 +0200

Vajon milyen lesz az idő, figyeljük az időjárás jelentést, és úgy gondoljuk az a legfontosabb, hogy hány fok lesz. Pedig ez csak egy tényező, és sok más dolog is befolyásolja, hogy fázunk vagy sem. A hőindex a páratartalmat és a harmatpontot is figyelembe veszi, a hőérzet tekintettel van a szélsebességre.

Lényeg az, hogy jó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Szép, napos időben indulunk el otthonról, de gondoljunk arra, hogy este már naplemente után fogunk hazamenni, és különösen az utóbbi években klímánkat a jelentős napi hőingadozás jellemzi.

Az hogy mikortól veszélyes a hideg idő, esetenként és emberenként jelentősen különböző. Mint a folyadékháztartásnál itt is a kisgyermekek és az idős vagy beteg emberek hideg elleni védekezése a leglabilisabb.

A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket.

A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigen- és tápanyagellátása.

Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

Hogyan táplálkozzunk januárban.

Fri, 21 Jan 2011 14:55:21 +0200

A tél hava. Rendszerint ilyenkor szigorodik az időjárás, beköszöntenek a kemény hidegek. Most van szükség igazán a melegítő kölesre, zabkására. Az idegrendszer számára valóságos felüdülést jelent az alma, körte, a mazsola, a füge vagy a jól tartósított szőlő.

A teljes-búza kenyér az emésztés fő segítője, a perisztaltika megmozgatója. Most van az ideje a jól megrágott fokhagymás pirítósnak, mert a rosttartalom már a rendelkezésre álló tápanyagok összetétele miatt jelentősen csökken. Tanuljuk meg azt is, hogy a kenyeret nem feltétlenül kell valamivel enni, az önmagában egész táplálék!

Szervessó-háztartásunkat egyensúlyban tartja a karalábé, a fekete retek, a kelkáposzta, a káposzta, a gyökeres zöldségek bőséges fogyasztása. Januárban különleges jelentősége van a magunk termelte zöldhagymaszárnak, lucernának, lóherének, vízizsázsának. Kellemesen üdíti gabonakásáinkat a csivitálban termesztett búzafű, mint friss klorofill.

Ha leveseket akarunk fogyasztani, akkor a kenyérlevest, a misolevest, vagy éppenséggel a köménymagos csicsókalevest ajánlom. A csicsókát mindig nyersen tegyük bele a kihűlt levesbe. A burgonyalevest héjában sült burgonyából készítsük, köménymaggal!
Leves helyett, étkezés előtt fél órával fogyasszunk lédús gyümölcsöket: almát, körtét! Nem leszünk szomjasak a szilárd táplálék elfogyasztása után sem, feltéve, hogy nem volt benne ásványi (konyha-) só.

A nyers káposzta nagy jelentőségű a tél folyamán. Főzve, párolva szinte minden értékét elveszíti, hasonlóképpen a karfiolhoz. Nyersen a májnak és az epének fontos gyógyszere. Igen hatásos a vese és a hólyag tisztításánál a héjában sült burgonya tormával. A nyers cékla a rákgyógyítás és -megelőzés során fontos, a téli időszakban mindennapos eledelünk legyen, tegyünk bőven az esti salátába!

Hideg allergia - amikor szó szerint kiütésed lesz a hidegtől.

Thu, 13 Jan 2011 15:09:01 +0200

Létezik egy nagyon érdekes allergiatípus, nevezetesen a hidegallergia.A hideg allergia valójában nem az immunrendszer túlműködése miatt alakul ki, hanem ez egy fizikai reakció. Gyógyítani nem lehet, ilyen esetben el kell kerülni a hideget.

Valamelyest mindenki allergiás a hidegre, ezt jelenti az is, amikor az utcára lépve a hidegben víztiszta orrfolyás jelentkezik, ebben az inger a hideg. Súlyosabb esetben azonban bőrtünetek is jelentkeznek, melyek lehetnek: viszketés, bőrfájdalom, bőrpirosság, hólyagosodás és kisebesedés,főként a hideggel érintett felületeken, az arcon, végtagokon, de a test bármely részén előfordulhat ez a csalánkiütés szerű jelenség, melyek a meleg helyiségbe érve gyorsan eltűnnek.

Két különbözõ típusát különböztetünk meg:

- egyik a veleszületett, úgynevezett familiáris változat, melynek kialakulásában kromoszóma eredetű domináns öröklődést tételeznek fel; a másik a szerzett, tehát késõbb kialakuló forma. Ez utóbbi a gyakoribb.

- A szerzett hideg urticaria háttere ismeretlen. Olykor összefüggésbe hozható gócfertõzéssel, férgességgel, ételallergiával.

Különböző nagyságú pöttyök, csalánfoltok jelentkeznek a bõrön, attól függõen, hogy mennyi ideig áll fenn a hideghatás, és milyen nagy a hõmérsékletkülönbség. Elsõsorban a ruha által szabadon hagyott területen jelentkeznek kiütések: az arcon, a nyakon, a karokon. Bizonyos esetekben ellephetik az egész testfelületet. Úgy tartják, a tünetek kialakulásában elsõsorban nem az abszolút hõmérséklet játszik szerepet, sokkal inkább a hirtelen hõmérsékletcsökkenés.

A hideg okozta bőrbetegségek megelőzésében legfontosabb a réteges öltözködés, a nyakat, valamint a fület védő meleg sál és sapka, illetve a megfelelő méretű, lehetőleg bőrből készült, bundabéléses kesztyű és lábbeli viselete. Különösen oda kell figyelni a csecsemők téli levegőztetésére. Az alaposan bebugyolált gyerekkorra, orcája védtelen az időjárás viszontagságaival szemben. Ezért nedves hidegben vagy mínusz 5 fok alatt csak az intenzív szobai szellőztetés során juttassuk a kisbabát friss levegőhöz.

Időjárás hatása az ember szervezetére.

Tue, 11 Jan 2011 17:08:29 +0200

Már ősi idők óta az emberek bizonyos időjárási helyzeteket kapcsolatba hoztak fokozottabb fájdalmakkal, fejfájással, migrénnel, vagy egyszerűen rossz közérzettel.

A test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzódnak az erek a bőrben és annak a testfelszín közelében. Így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. Ez egy beteg szív számára már túl sok lehet. Ha a légnyomás jelentősen leesik, akkor a levegő kitágul az elszigetelt testüregekben és a membránok folyadékaiban. Ez nyomást gyakorol a gyulladt vagy sérült szövetekre az ízületekben és az izmokban, ami fájdalom növekedéssel járhat. Az időjárásérzékenység fájdalmat okozhat, mert az időjárási elemek gyors változása irritálja az idegvégződéseket. Továbbá, a csontok és az izmok különböző sűrűségűek, és hőmérséklet- és nedvességváltozáskor az egyenlőtlen kiterjedés és összehúzódás fájdalmat okoz a gyulladt vagy sérült ízületekben és izmokban.

Az időjárásérzékeny emberek egy-két nappal az időváltozás előtt már ingerültekké válnak és gyakran borzasztó rosszul érzik magukat, amikor front érkezik. Például az USA kórházaiban megállapították, hogy ilyenkor több kisgyermek születik, növekszik a fejfájások és migrének száma. A reumások már előre félnek a hideg és nyirkos levegő érkezésekor, míg a száraz, porral teli szárazföld felől fújó szél már a front megérkezése előtt felerősíti az asztmát és súlyosbítja tüneteit. A szénanáthával küszködők is pontosan tudják, amikor a számukra kedvezőtlen idő bekövetkezik.