When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Paradoxonok a természetben. II. rész

    A természetben előforduló képtelenségek sorozatunk folytatása.

      Paradoxonok a természetben. II. rész

    1. Yanargad égő sziklája, Azerbajdzsán.

    A vékony porózusÚ homokkőrétegből természetes éghető gáz szivárog – ez szolgál üzemanyagként Yanargad égő sziklájának. A láng rossz, esős időben sem alszik ki, csak megváltoztatja a színét. Az égő szikla este a leglátványosabb, nem csoda, hogy sok kíváncsi turista,t űzimádó és meditáló buddhista látogat ide.

    2. ”Víz alatti fenyők” Kaindy-tó, Kazahsztán.

    Korábban az Alatau szurdokban zöld fenyőerdőt találhattunk, ám az 1910-es földrengés után víz tört a szurdokba és elöntötte a fákat. Most ezek a fenyők egyenesen a Kaindy tóból nőnek. Sok búvár látogat ide, megnézni a „víz alatti fenyőket”, mert hol lehet még erdőben búvárkodni?

    Kaindy-tó

    Kaindy-tó

    3. Vándorló kövek. A Halál völgye, USA.

    A Halál völgyében, a kiszáradt Reystrek Playa tó medrében hosszú nyomok láthatóak, ezek az agyagos talajon lassan vándorló kövek nyomai. A kutatók sokáig törték a fejüket azon, hogyan csúsznak és fordulnak át ezek a kövek élőlények segítsége nélkül. Előbb azt állapították meg, hogy a kövek két-három évben egyszer csúsznak odább, a nyomok pedig megmaradnak, még legalább négy évig. 2014-ben végre megtalálták a találós kérdés megoldását. A tó felszínén, fagyos éjszakákon, nagy felületen vékony jégréteg képződik, azt vonja maga után a szél meg a jég alatti áramlat – ezen utaznak a vándorló kövek.

    vándorló kövek

    Előző rész: Paradoxonok a természetben. I. rész

    Ez érdekelni fogja