When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Húsvéti szimbólumok és szokások

    Húsvéti szokások, hagyományok és az ünnep szimbólumai.

    Húsvéti szimbólumok és szokások

    Egyik kiemelkedő keresztény, tavaszi ünnepünk a Húsvét, amikor Krisztus feltámadását ünnepeljük. A keresztény világban a Húsvét ünnepének kialakulása s zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Rézsletesebben: A Húsvét története

    A Húsvét magyar neve arra utal, hogy a 40 napon át tartó böjtölés után ekkor vettek először az emberek húst, vagyis „húst vettek magukhoz”. A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ami az ünnepet megelőző nagyböjttől egészen pünkösdig tart. Részletesebben korábbi cikkünkben írtunk: Húsvét: a kereszténység legnagyobb ünnepe

    A Húsvét szimbóluma a barka, amit Jézus Jeruzsáleme való bevonulásának emlékére megszentelnek a virágvasárnap a templomokban.

    A bárány – Jézust jelképezi, az ártatlan áldozatot, aki kereszthalált halt az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

    A tojás – a húsvétnak Európa szerte legelterjedtebb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel a feltámadáskor a sziklasírt, mint kifejlődött madár az őt körülvevő tojáshéjat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

    Az ünnephez nemcsak szimbólumok, de szokások is kötődnek, sok helyen szokás ilyenkor új ruhát venni vagy legalább kalapot, kesztyűt. Húsvétvasárnap a feltámadás napja, sok országban ilyenkor a felkelő napot egy magas hegy tetején várják. Egyes hiedelmek szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása is sok országban ezen a napon történik, Magyarországon ez a hétfői locsolódáshoz tartozik. Régen ezt a napot vízbevető hétfőnek hívták, mert a lányokat kivonszolták a patakhoz és megfürdették vagy a kútnál egy vödör vízzel leöntötték. Ez volt a locsolkodás napja. A monda szerint a Jézus sírját őrző katonák öntötték le vízzel a feltámadást felfedező és ujjongó asszonyokat, hogy elhallgattassák őket. A kereszténységben a víz tisztító ereje a kereszteléshez kapcsolódik.

    Hasonló bejegyzés: Húsvéti nagyhét: eredete és szokások

    Ez érdekelni fogja