When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Jelentős mennyiségű vízjég van a Merkúr sarkvidékein

    Jelentős mennyiségű vízjég van a Merkúr sarkvidékein, ahol fagyott szerves anyagok is találhatók, erre utalnak az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA űrszondája, a MESSENGER által készített felvételek.

    Jelentős mennyiségű vízjég van a Merkúr sarkvidékein

    A felfedezésről a Science pénteki számában jelent meg három tanulmány.

    A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja. A MESSENGER csupán a második, ember által készített űrszonda a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójának közelében. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely 1974-1975-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de a Merkúr felszínének csupán egy részét tudta megfigyelni. A 2004 augusztusában indított MESSENGER néhányszor elrepült a Merkúr mellett, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt. Az űrszonda 12 óránként kerüli meg az égitestet 200 kilométeres minimális magasságban, és hét kis műszerével lefényképezi a bolygó egész felületét, tanulmányozza a mágneses teret, a légkört és a planéta szerkezetét.

    A Merkúr felszínén a Naphoz való közelség miatt a hőmérséklet eléri a 426 Celsius fokot, ugyanakkor a pólusokon lévő kráterek némelyike állandó árnyékban van, "fagycsapdaként" működve. Az 1990-es években földi telepítésű rádióteleszkópokkal észlelték először, hogy a Merkúr sarkvidékei visszaverik a radarhullámokat, ami a jég jelenlétére utal ezeken az úgynevezett radarfényes területeken.

    A MESSENGER kimutatta a vízjég jelenlétét az északi-sarkon lévő kráterekben, feltételezhető, hogy a déli póluson is van vízjég, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. Az űrszonda pályája sokkal közelebb visz ugyanis az északi, mint a déli sarkhoz.

    "Körülbelül 100 milliárd-1 billió köbméter jégről van szó" - hangsúlyozta David Lawrence, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, az egyik tanulmány vezető szerzője.

    A feltételezések szerint a jégréteg vastagsága minimum 0,3 méter, de elérheti akár a 20 métert is.

    "Mennyisége elegendő, hogy 3,2 kilométeres jégréteggel beborítsuk Washington D.C. egész területét" - mutatott rá David Lawrence.

    A vízjég majdnem biztosan az évmilliókkal ezelőtt a bolygóba becsapódó üstökösökből vagy aszteroidáktól származik, ahogy a fagyott, kátrányra vagy szénre emlékeztető szerves anyag is.

    Sean Solomon, a Columbia Egyetem kutatója, a MESSENGER-projekt vezető tudósa rámutat, hogy a vízjég ellenére senki sem feltételezi, hogy lehetséges élet a bolygón. A legújabb adatok azonban megmagyarázhatják, hogy a víz és az élet egyéb "építőkockái" hogyan érkeztek meg kívülről a Naprendszerbe.

    "Az eredmények felkeltették az érdeklődést a Merkúr iránt, amelyre nem figyeltünk korábban túlzottan" - fogalmazott Sean Solomon.


    MTI

    Ez érdekelni fogja