When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Megfigyelték, hogyan omlik össze egy víz alatti vulkán

    Első alkalommal sikerült tökéletesen megfigyelniük egy víz alatti tűzhányó heves kitörését és összeomlását kutatóknak a Csendes-óceánon.

    Megfigyelték, hogyan omlik össze egy víz alatti vulkán

    A szakemberek hanglokátor révén alkottak képeket a Tongához közeli Monowai vulkánról egy tengerfeneket vizsgáló tavalyi kutatás során. Az eredményeket a Nature Geoscience című folyóiratban közölték. Az Oxfordi Egyetem munkatársaként dolgozó Tony Watts, a tanulmány vezető szerzője szerint a "felfedezés arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék a korábban vélténél valószínűleg jóval dinamikusabban változik". 

    Eddig nem kevesebb mint 32 ezer tengeri hegyet azonosítottak szerte a világon, és a többségükről úgy vélik a kutatók, hogy vulkanikus eredetűek. Közülük több ezer még ma is aktív lehet, de az óceáni mélység és a távolság miatt nagyon keveset sikerült eddig tanulmányozni.  

    A Monowai vulkán vizsgálata révén azonban a kutatók egyedülálló betekintést nyerhettek az alig ismert tengeralatti világ geológiájába. A tengerfenéken elterülő tűzhányót repülőgéppel fedezték fel 1944-ben. A következő években végzett vizsgálatok során a tengervíz elszíneződését és szeizmikus aktivitást észleltek a szakemberek a területen. Az 1978 és 2007 közötti megfigyeléseknél pedig a hegycsúcs ismétlődő növekedését és visszasüllyedését tapasztalták.  

    A tavaly május 14-én, majd június 1-jén és 2-án készített felvételeket összehasonlító legutóbbi elemzés szerint még ez alatt a rövid idő alatt is jelentős átalakuláson ment keresztül a hegy. A kutatóhajón utazó szakemberek először csak annyit észleltek, hogy a vulkán feletti vízterület sárgás-zöldes színűvé változott és záptojásra emlékeztető szagú gázbuborékok törtek a felszínre. A csapat tovább hajózott, ám három nappal később figyelmeztetést kaptak, miszerint a Cook-szigetek-i szeizmográfok öt napig erős vulkanikus tevékenységet észleltek a tűzhányó térségben.

    "Ha a kitörés a vulkán felett ért volna minket, akkor a feltörő szikladarabok súlyosan megrongálták volna a hajótestet, ezzel jelentős veszélybe sodorva minket" - idézte a szakembert a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldala. A hajó később visszatért a helyszínre és a kutatók döbbenten tapasztalták, hogy a tűzhányó milyen jelentős változásokon esett át. Alig két hét leforgása alatt a vulkán csúcsának egy része 18,8 méterrel csökkent, míg az új lávafolyamok 79,1 méterrel növeltek egy másik területet. A legszembetűnőbb változás egy teljesen új vulkáni kúp kialakulása volt.  

    A kutatók eddig csak a Vezúv és a Mount St. Helens hegyek esetében tapasztaltak ennél gyorsabb ütemű változást. "A tengerfenéken zajló folyamatok mindig magukban hordozzák a szökőár kialakulásának kockázatát" - mutatott rá Watts. - Egy földrengés képes hirtelen elmozdítania a tengerfeneket. Ebben az esetben pedig öt napig tartó erős vulkanikus aktivitás során magma áradt ki a tűzhányóból, amely feltehetőleg túl lassú volt ahhoz, hogy beindítson egy szökőárat - de ebben sem lehetünk biztosak".

    MTI

     

    Ez érdekelni fogja