• Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Az első közvetlen jel egy távoli szuperföldről

    Az 55 Cancri legbelső bolygójának infravörös sugárzását a Spitzer-űrtávcsővel sikerült detektálni. 

     

     

    Az első közvetlen jel egy távoli szuperföldről

    Újabb mérföldkövéhez érkezett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete, az exobolygók kutatása: amerikai és belga csillagászoknak első alkalommal sikerült közvetlen jelet észlelniük egy más csillag körül keringő, az ún. szuperföldek kategóriájába sorolt égitestről.


    A M. Gillon (Université de Liège, Belgium) és B.-O. Demory (Massachusetts Institute of Technology, MIT, Cambridge) által vezetett kutatócsoport a Spitzer infravörös űrtávcső segítségével vizsgálta a Földtől 41 fényévre lévő, 55 Cancri jelű csillag környezetét. Az 55 Cancri - mely Napunkhoz hasonló méretű, de annál valamivel hűvösebb, kb. 4800 Celsius-fok felszíni hőmérsékletű csillag - már régóta az exobolygó-kutatók érdeklődésének középpontjában áll, mivel jelenlegi ismereteink szerint legalább öt bolygó kering körülötte; ezzel pedig a Naprendszerünkhöz egyik leginkább hasonlító bolygórendszer, amit eddig találtak.

    A csillagához legközelebb keringő "55 Cancri e" Földünknél mintegy kétszer nagyobb átmérőjű és nyolcszor nagyobb tömegű planéta, mely ezzel a Naprendszerünkben lévő kőzetbolygóknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb exobolygók besorolására létrehozott szuperföldek kategóriájába esik. A rendkívül rövid - mindössze 18 órás - keringési idejű bolygót eddig csak a központi csillag előtt való átvonulásai során, a csillag fényességének változásai alapján lehetett vizsgálni. Az amerikai-belga kutatócsoport a napokban közzétett eredményei alapján viszont a bolygó saját, infravörös sugárzását is sikerült kimutatni a Spitzer-űrtávcső kamerájának segítségével.

    Közvetlen bolygódetektálást korábban már a Spitzerrel és más űrtávcsövekkel (HST, Kepler) is sikerült végrehajtani, ezek azonban mind Jupiter-méretű, vagy annál is nagyobb óriásplanéták voltak. Ez az első eset, hogy közvetlen jelet - jelen esetben a saját hősugárzást - egy szuperföld-kategóriájú égitestnél is ki tudtak mutatni. A Spitzer mérései alapján a kutatók a bolygó több paraméterének értékét is pontosítani tudták: az átmérőre 2,17±0,10 földátmérő, míg a planéta felszíni hőmérsékletére 2100±300 Celsius-fok adódott.

    A csillagászok azt már korábban kiderítették, hogy a bolygó kötött keringésű (azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé). Az új, infravörös adatoknak köszönhetően viszont az is kiderült, hogy a planéta csillag felé forduló oldala jóval magasabb hőmérsékletű, mint a másik, azaz a bolygó nem rendelkezik számottevő, a hatékony hőáramlást lehetővé tevő légkörrel (vagy, ha volt is neki korábban, mostanra nagyrészt elpárolgott). Az 55 Cnc e tehát valószínűleg egy "gőzbolygó", melynek szilárd magját egy erősen párolgó víz-vízgőzburok veszi körül.

    Bár az 55 Cnc e biztos, hogy nem lakható bolygó, a Spitzer mérései fontos lépést jelentenek a további szuperföldek, sőt, akár Föld-méretű bolygók saját sugárzásának kimutatásához. Ezeket az ereményeket várhatóan a Hubble Űrtávcső utódja, a tervek szerint 2018-ban startoló James Webb Űrtávcső szolgáltathatja majd.

    Forrás: hirek.csillagaszat.hu

     

     

    Ez érdekelni fogja