When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Földrengésveszély: lezuhanhatnak a Csendes-óceán fenékhegyei

    Ijesztő képek kerültek a felszínre a Csendes-óceán déli részének mélyéből: a régió fenékhegyei egyre közelebb kerülnek egy tátongó mélytengeri árokhoz.

     

    Földrengésveszély: lezuhanhatnak a Csendes-óceán fenékhegyei

    Az Oxfordi Egyetem és a Durhami Egyetem szakemberei nyáron fedezték fel az aggasztó jelenséget a dél-csendes-óceáni Tonga-árok mentén. A 10 882 méteres mélységet is elérő szakadék egy aktív - úgynevezett szubdukciós zóna -, ahol a csendes-óceáni lemez az indo-ausztrál lemez alá bukik az árok irányába, magával rántva a rajta több ezer kilométer hosszan elnyúló vulkánokat, amelyek így hat centiméterrel haladnak nyugatabbra évente. A kutatók hanglokátorok révén térképezték fel az olykor hat kilométert is elérő mélységet.
       
    Az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület (AGU) éves konferenciáján ismertették. A BBC News portálhoz eljuttatott felvételek egyikén jól látszik, ahogy a Mount Everest elnyelésére is alkalmas - és a világ második legmélyebb tengeri szakadékának számító - árok következő "áldozata" már a peremen egyensúlyozik, és elkezdett széttöredezni.
       
    A rendszeres földrengések miatt ez a régió rendkívül sebezhető a szökőárak szempontjából, így a mostani kutatás egyik célja annak megértése volt, hogy a fenékhegyek pusztulása növeli-e a rengések kockázatát. Az egyik elmélet szerint a vulkánok miatt jobban egymáshoz súrlódnak a lemezek, és az így kialakuló erős nyomás sokkal hevesebb rengéseket eredményez. Egy másik hipotézis szerint az összeomló vulkánok egyfajta ütközőfelületként szolgálnak a két lemez között, ezáltal tompítva az alámerülési folyamatot.
       
    Az Oxfordi Egyetem munkatársaként dolgozó Tony Watts, a kutatás vezetője szerint azonban a rengések kevésbé gyakoriak azokon a pontokon, ahol a vulkánok "belépnek" az árokba. "Amikor az ember meglátja ezeket a hatalmas méreteket, azt gondolná, hogy erős rengéseket és pusztítást okoznak, és nekünk is ez volt az eredeti hipotézisünk".
       
    Mint hozzátette: "Később rájöttünk, hogy a vulkánok jelentősen széttöredeznek, mielőtt belépnek az árokba, amely egy nagyon fontos tényező az utóéletük szempontjából". Watts szerint a kulcskérdésre még mindig megválaszolatlan: "A vulkánok vajon hozzáadódnak-e az ausztráliai lemezhez, vagy darabokban tovább sodródnak a földköpeny felé?"

    Forrás: tudomany.ma.hu

     

    Ez érdekelni fogja