• Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    10 érdekes tény a zsiráfokról – képriport.

    10 érdekesség a zsiráfok életéből.

    10 érdekes tény a zsiráfokról – képriport.

    Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. A zsiráf Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a magassága miatt a tevére emlékeztette, a bőre mintázata pedig a párducéra hasonlított. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, a zsiráf neve is sorra került és a „foltos nyakorján” nevet kapta a nyelvújítóktól, de ez a nyakatekert elnevezés rövidesen kikopott a használt nyelvből és a zsiráfnak megmaradt a ma is használt elnevezése.
    A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett, marmagasságuk pedig 3,3 méter. Mindez a rendkívül hosszú – de a többi emlőshöz hasonlóan csupán 7 csigolyából álló –, majdnem 2,5 méteres nyakának és hosszú lábainak köszönhető. A zsiráf fara látványosan alacsonyabb a maránál, vérszívók elleni legyezőként szolgáló, fekete pamacsban végződő farka 75 centiméter és 1 méter között mozog.
    A zsiráfok társas állatok, de kis létszámú, átlagosan 10–20 egyedet számláló csordáik meglehetősen lazák és instabilok, és összetételük is igen vegyes lehet nem és kor szempontjából. Emellett magányos állatokkal is találkozhatunk. Csendes állatok, kommunikációjuk többnyire infrahangok segítségével történik, bár vész esetén köhögő, horkantó vagy sípoló hangot is kiadhatnak. A kicsik mekegnek. A csapatokat a magasságból adódó kiváló látás segíti megvédeni, ugyanis nagy távolságokból észreveszik egymást és a fenyegető veszélyt.
    Az újszülött zsiráf két méter magas, testtömege pedig 50–55 kilogramm. A kiszsiráf már 15 perces korában képes felállni, ennek ellenére az első hetet rejtőzködve tölti a talajon fekve. Az anyaállatok ilyenkor nem távolodnak el túlzottan tőlük, óvják és szoptatják kicsinyeiket. A csikókat szüleik „óvodákba” tömörítik, így módjuk adódik nagyobb utak megtételére is evés vagy ivás céljából. Az anyaállatok eközben felváltva figyelik a kicsinyeket, esténként pedig visszatérnek szoptatni.
    Az elválasztásra 12–16 hónaposan kerül sor, bár a bikák általában korábban (12–14 hónaposan) önállósodnak. A fiatal nőstények előszeretettel maradnak anyjuk csordájával, az ivarérettséget pedig 3–4 évesen érik el. Kb. egy évre rá szaporodnak először, bár állatkertekben mindez sokkal hamarabb bekövetkezhet. A magányos kóborlásra hajlamos bikák 4–5 évesen válnak ivaréretté, de 7 éves koruk előtt ritkán nemzenek utódot: ehhez ugyanis ki kell vívniuk a domináns státust egy saját csordában.
    Minden zsiráf minden példánya foltos, de a szőrzet színezete, a foltok méretei és kontúrjai alfajonként, a mintázat pedig egyedenként változik. Az alapszín lehet homokszínű, világosbarna vagy sárgás, míg a foltok a sárgától a gesztenyevörösig, illetve a szabálytalantól a szögletesig változhatnak.
    Nyelve is rendkívül hosszú, mintegy 45 centiméteres: az ügyes eszköz a zsiráf számára is magas falatok megragadására és letépésére kiválóan alkalmas.
    Az okapi (Okapia johnstoni) rejtőzködő, erdei életmódot folytató, afrikai állat, a két zsiráfféle egyike, a zsiráf legközelebbi rokona, egyben az egyik legkésőbb felfedezett nagy testű afrikai vad.
    A nemek színezetüket tekintve egyformák, de a tehenek kisebbek kb. 0,7–1 méterrel. A bikák testtömege megközelíti a 2 tonnát, a nőstényeknél azonban átlagosan 11 mázsát mérnek.
    A faj nappali életmódot folytat, de csak a hűvösebb reggeli és esti órákban aktív, ilyenkor táplálkozik és iszik. Éjszaka többnyire állva, de olykor fekve, fejét mindig az egyik hátsó lábán nyugtatva alszik, amikor nyaka szép ívet alkot. A nappal meleg óráit kérődzéssel tölti. Kérődzésre bármikor sor kerülhet, pihenés vagy menet közben is, hogy elősegítse a maximális tápanyag-felhasználást. Számos növény szerepel étrendjükben, így akáciák és mimózák. Az akácia tüskéit fogaival töri szét, így nem okoznak kárt szájüregében. A zsiráfok a növények leveleivel, virágaival és terméseivel táplálkoznak, amit ásványi anyagokért olykor némi földdel egészítenek ki. Gyomruk négy részből álló kérődzőgyomor.

    Ez érdekelni fogja