When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Bolygónk legveszélyeztetettebb természeti csodái. (FOTO).

    Budget Travel  összeállított egy listát, melyben bemutatta bolygónk  legveszélyeztetettebb természeti csodáját.

    Bolygónk  legveszélyeztetettebb természeti csodái. (FOTO).

    1.      A Belizie Korallzátony jelentős része komoly fenyegetéssel néz szembe. A nem pusztán szép, hanem egyéb téren is kulcsfontosságú zátonyokat kíméletlenül pusztítja a környzetszennyezés és a túlhalászás. Nagy része már 1998-ban jelentősen károsult, sok helyen a korallok akár 50%-át is elvesztette. A  korallok továbbra is ki vannak téve a fehérítés tényezőknek  -  melyet mint a globális felmelegedés, úgy  az emberi tevékenység is okozza.

    2.     Kongói-medence. Közel 2 millió km2-es területével Földünk második legnagyobb kiterjedésű esőerdője - az Amazonas-medence után - a közép-afrikai Kongó-medencében található. Bár az őserdő nagy része még érintetlen, évről évre egyre nagyobb területű erdőrészek tűnnek el a legális és illegális fakitermelés következtében. A nyersanyagok kitermelése közül az erdőirtás az, amely a legtöbb kárt okozza a természetnek. Míg egy arany- vagy egy rézbánya csak helyi környezeti problémákat tud okozni, addig a fák kivágásának globális következményei is vannak.

     3.      A Holt-tenger több, mint egy kilométerrel beljebb található, mint húsz éve, amikor az első fürdőket megnyitották. A föld egyik ökológiai és kulturális kincse szép lassan eltűnik. Manapság a Holt-tenger állapota korántsem fényes. Lassan, de biztosan apad a víz. A kutatók szerint azonban a tenger haldoklik, mérete fokozatosan zsugorodik, évente átlagban egy méterrel csökken vízszintje.  A Holt-tengert édesvízzel a Jordán-folyó látja el, ráadásul most már ez a folyó is szennyezett.  A folyó már így is nagy mennyiséget vesztett, mert a farmerek elvezetik vizét. Ezeknek a tényezők miatt 50 év múlva akár teljesen eltűnhet a Holt-tenger.

    4.      Everglades Nemzeti Park (Florida, USA). Bár az Everglades a világ egyik legismertebb nemzeti parkja, léte súlyosan veszélybe került. A saw gras igényli az időnkénti tüzeket, hogy populációja megújulhasson. Miután biztonsági szempontok miatt ezek a tüzek nem végeznek tökéletes munkát, megjelentek az idegen fajok, és veszélyeztetik a fűrészfüvű prérit. De a legnagyobb károkat a Floridában folyó mezőgazdasági munkák okozzák. A parktól északra a mocsarat lecsapolták, gátakat, csatornákat építettek, s ez befolyásolta a park életét is. Az Okeechobee-tavat mezőgazdasági eredetű káros anyagokkal, nehézfémekkel szennyezték el, és ez súlyos következményekkel járt az Everglades érzékeny ökoszisztémájára. Madarainak mindössze 10%-a maradt meg. Ma az Everglades negyede termőföld, de a művelés alá vont területek egy részét vissza akarják vásárolni a farmerektől, és vízzel újra elárasztva visszaadni a természetnek.

    5.      Madagaszkár egyedülálló biodiverzitásának jelentős hányada eltűnhet -és a magas nép és a világ számára felbecsülhetetlen értékben akár örökre is - mivel a jelenlegi politikai válság miatt felfüggesztették a környezetvédelem finanszírozását - derül ki a szektor legjelentősebb támogatójának, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) legújabb jelentéséből. Madagaszkár egyedülálló állat- és növényvilágáról híres, aminek nyolcvan százaléka nem található meg sehol máshol a világon, de az ökológusok arra figyelmeztetnek, hogy az ország elveszítheti a bolygónk biológiailag egyik leggazdagabb helyének státuszát.

    6.      A Maldív-szigetek Földünk legalacsonyabban fekvő országa, területe átlagosan csupán 2,13 méterrel fekszik a tengerszint felett. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés hatására a Maldív-szigetek, közöttük Malé, a főváros is komoly veszélybe került. A tengerszint ma még megfelelő, azonban, ha az emelkedése olyan ütemben folytatódik, mint eddig, száz éven belül az Indiai-óceán teljesen elöntheti a szigetcsoportot.

    7.     Déli- és Északi-sark. Kutatók szerint nem csak a vékonyodó ózonréteg, hanem az emberi tevékenység is közrejátszik abban, hogy az Északi- és Déli-sark olvadni kezdett. Déli-sark is olvad, pedig eddig úgy tűnt, hogy elkerüli a nagy klímaváltozás. A Nature Geoscience című brit tudományos lap friss tanulmánya szerint azonban a Föld mindkét pólusán nagyobb a felmelegedés, mint amit még természetes ingadozásnak lehetne tekinteni. Az új tanulmány meggyőzően demonstrálja - amit már korábbi kutatások is sejtettek - hogy az emberi tevékenység is hozzájárult az Északi- és a Déli-sark melegedéséhez.

    8.      Tigrisek.  A tigrisek száma 40 százalékkal csökkent az utóbbi évtizedben, manapság az eredeti elterjedési területüknek kevesebb mint 7 százalékát népesítik be. A szakemberek tartanak a gyorsuló ütemben zajló erdőirtásoktól, és az orrvadászat fellegvára ugyanarra a sorsra ítélhet bizonyos tigrispopulációkat, mint a csaknem kihalt Jáva és Bali szigetén élő populációt. A tigris egyike a világ leginkább veszélyeztetett állatfajainak, kb. 3200 egyede él a vadonban. A WWF munkatársai szerint a bengáli tigrisre (királytigrisre) és más különleges alfajokra leselkedő veszély sürgős nemzetközi beavatkozást tesz szükségessé az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén.

    9.   Jangce folyó.    Szélsőséges időjárás köszönt az elkövetkező évtizedekben a kínai Jangce folyó medencéjében élő 400 millió emberre a globális klímaváltozás következtében - áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) kínai részlegének legutóbbi jelentésében. A szakemberek azt jósolják, a térségben szárazságok és áradások, pusztító viharok váltják majd egymást, s ez részben a két évtizede folyamatosan emelkedő hőmérséklet számlájára írható - olvasható a szervezet honlapján. Az 1,8 millió négyzetkilométert felölelő medence területén működő 147 megfigyelő- állomás adatai alapján két évtizede folyamatosan emelkedik a hőmérséklet, s a számítások szerint Kína leghosszabb folyójának klímája ötven éven belül további 1,5-2 Celsius-fokkal növekedhet.

     

    Ez érdekelni fogja