When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.
  • Magyarországon
  • Országok
  • 7 napra
  • Vízhőmérséklet
  • Műholdképek
  • Térképes előrejelzés
  • Hírek
  • Informátorok
  • user-avatar
    Belépés

    Időjárás népi megfigyelés.(Videó)

     

    Gyertyaszentelő

      „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket vedd elő!"

    Ha süt a nap és a megve vagy a borz meglátja árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.

    Ha viszont hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz.

    Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél.

    A hosszú jégcsap - jó kukoricatermést ígér.

    A rómaiak tavaszkezdő fáklyás felvonulásának ősi tűzkultuszra utaló szokását a kereszténység is átvette. A házakban eloltották a tüzet, és mindenhol szentelt gyertyával világítottak.

     

    Időjárás népi megfigyelés.(Videó)

    A néphagyományok szerint február 2. napjának időjárása alapján következtetni lehet a tél hosszára: ha szép, napsütéses idő van, és a medve meglátja az árnyékát, akkor hosszú tél várható, ha azonban az idő borult, és árnyékot nem látni, a zimankó már nem tart sokáig. És ma délelőtt bizony meglátta a medve az árnyékát a Fővárosi Állat- és Növénykertben, tudatta velünk a szomorú hírt Hanga Zoltán, az Állatkert sajtósa.

    Pedig egy pillanatra úgy tűnt, van remény a korai tavaszra: bár napkelte óta szikrázó napsütést tapasztaltak mindazok, akik a medvekifutó szomszédságában saját szakállukra meteorológiai megfigyeléseket végeztek, pár perccel 11 előtt beborult az ég. Így amikor a medvék előjöttek, éppen nem volt napsütés. Néhány perc elteltével azonban mégis utat találtak a napsugarak a felhők között, így a medvék végül meglátták az árnyékukat.

    A népi bölcsesség szerint tehát a télnek még hosszan kell tartania, habár a napsütés egyáltalán nem volt folyamatos, mintha a természet maga is vonakodna bevallani, hogy milyen időjárást tartogat számunkra az elkövetkező egy-két hónapban.

    Az, hogy a medvék mennyire tekinthetők megbízható időjósnak, természetesen erősen vitatható. Ugyanakkor több meteorológus is osztja azt a véleményt, hogy a hosszú távú előrejelzések - a légköri folyamatok számos véletlenszerű, kiszámíthatatlan eleme miatt - eleve olyan nagy bizonytalansággal bírnak, hogy ennyi erővel akár a medvék árnyékát is figyelhetjük. A hosszú távú előrejelzéseknél a meteorológusok az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a „sokéves átlagból" indulnak ki. Márpedig az időjárással kapcsolatos népi bölcsességek és hiedelmek is az emberi emlékezetben megőrzött évszázados megfigyeléseken alapulnak. A népi meteorológia általában egy-egy jeles nap időjárása alapján következtet egy hosszabb időszakra, s e jeles napok gyakran a keresztény hagyományokkal is összefüggnek. Február második napját például a „gyertyaszentelő boldogasszony napjaként" tartják számon, hiszen a hagyomány szerint Mária ezen a napon, negyven nappal a születés után mutatta be gyermekét a jeruzsálemi templomban.

    Bár gyakran esik szó a medvék téli álmáról, valójában ezek az állatok nem alszanak a szó szoros értelmében vett téli álmot, amint például a denevérek, a mormoták, a pelék vagy a sünök teszik ezt a mérsékelt égövben. Kétségtelen, hogy az európai barnamedvék télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban, elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt. Az állatkerti medvéknek természetesen nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

     

    Ez érdekelni fogja